Örök újrakezdés – futás önmagam után

A futással kapcsolatban hét éve változott meg radikálisan a véleményem. Egy nagyon  mély életválságban voltam. Éppen váltam, dolgoztam, hogy a gyerekeimet el tudjam tartani, és lelkileg nagyon nagy nyomás nehezedett rám. Majdnem összeroppantam.

Monspart Saroltának sokat köszönhetek, mert ő hirdette meg a Munkahelyi fogyás programot, amelyre be is nevezett a szervezet, ahol dolgoztam.  Minden csapat egy kezdő és egy zárómérlegelés után kapott pontokat, a program három hónapig tartott. Így a csapat húzóereje is segített átlendülni a nehéz pillanatokban.

A futás tényleg az egyik legegyszerűbb sport. Tréningruha, futócipő és már indulhatok is.Amikor elindultam, teljesen idegen érzés volt az utcán futni.  Úgy éreztem, hogy mindenki engem néz, borzasztó kövérnek éreztem magam – és még a saját magam által diktált tempót sem bírtam tartani. Először egy fél Margit sziget körrel kezdtem, a gyaloglás és futás váltogatásával. Máig emlékszem milyen érzés volt beérni  a “célba”. Annyira boldog voltam, és már egyáltalán nem érdekelt hogy nézek ki, ki mit gondol. Egyszerűen öröm volt hazasétálni. Szabadnak éreztem magam.

Ez olyan lendületet adott, hogy három hónapon keresztül minden nap mentem futni – és fokozatosan addig jutottam, hogy már kétszer futottam körbe a Margitszigetet majdnem annyi idő alatt, mint a kezdetekkor a felét.

Mire eljött a zárómérlegelés a saját tippemhez képest is többet fogytam. 75-ről 58 kilóra. Én magam sem hittem el. Mivel nem a fogyás, hanem a saját szabadságom miatt futottam, erre nem is gondoltam egész idő alatt.

Aztán elkezdődött a tél, egyre nehezebben vettem rá magam a futásra. Több éven keresztül  április és november között tartott nálam a futószezon. Annak ellenére, hogy már tudtam mire vagyok képes, minden évben az volt a legnehezebb az újrakezdésben, hogy feldolgozzam, egyenlőre fél körrel kell kezdenem, és lehet, hogy meg is kell állnom néha. Kifejlesztettem egy fokozatosságot  – hogy a súlyom és az izmaim újra egyensúlyba kerüljenek.

Az újrakezdéskor az is fontos volt, hogy el tudjam engedni a csalódottságomat: nem tudom ott  folytatni, ahol előző évben abbahagytam. El kellett fogadnom, hogy nem vagyok abban a kondícióban –és időnként abban a lelkiállapotban sem. Nem minden újrakezdéskor tudom magam ugyanúgy motiválni.  Volt, hogy emiatt időlegesen fel is adtam. Április helyett májussig húztam a kezdést – mert nem éreztem magamban lelki erőt.

Azt a részét viszont már nagyon élvezem, amikor sikerül újra megtalálni a saját ritmusomat – a mozgás és a levegővétel összehangolásával. Ehhez elengedhetetlen a kiinduló állapotunk reális felmérése. Na ezzel szembesülni sem ugyanolyan könnyű áprilisról áprilisra.

Sajnos idén kimaradt a futás szezon. És egyre nehezebben tudom beépíteni az életembe a rendszeres mozgást. Érzem a hangulatomon, és az egyensúlyom elvesztésének fokozatain. Valójában a belső tartásomat adja meg. Úgyhogy idén rendhagyó módon novemberben kezdem újra. Csak az első hónapon legyek túl….

Apropó van még valaki aki éppen erre szánja rá magát?

gsbox_banner

 

Comments Disabled