Neveld a gyereket pénztudatosságra!

Nem, ez nem azt jelenti, hogy az egész élete a pénz körül kell forogjon…

Hiába is próbálnánk tagadni; materialista világban élünk. Még érett felnőttként is gyakran beleesünk abba a csapdába, hogy többet költünk, mint amennyit a pénztárcánk elbír; a gyerekek pedig ezt látván, azt gondolják, így a normális. De ne feledjük, felelősséggel tartozunk értük és mi alakítjuk ki az értékrendjüket, a pénzhez való viszonyukat.

Ha sikerül megértetni velük, hogy a boldogság nem (csak) az anyagiakon múlik, talán egy jobb hellyé válhat ez a bolygó. Ülj le porontyoddal, és magyarázd el az Ő nyelvén a következőket:

  • Sose költs többet, mint amennyid van!

Ezen az egyszerű elven alapul minden büdzsé; legyen szó a zsebpénzről, vagy a családi kasszáról. Fontos, hogy már gyermekként megértsük, hogy ne csak a rövid távú céljainkra fókuszáljunk. Kell, hogy legyenek hosszú távú elképzeléseink is, melyek miatt gyakran muszáj lemondanunk néhány kevésbé fontos dologról. Pl.: ha ma nem veszel cukorkát, akkor egy lépéssel közelebb kerülsz az új videojátékhoz.

Azt is meg kell tanítani nekik, hogy az életben bizony adódhatnak váratlan helyzetek – talán érthetőbb, ha egy törött játék-alkatrészt vagy egy lemerült elemet hozol példának-, amikor jól jöhet az a megspórolt összeg.

  • Szükségem van rá, vagy csak „akarom, kell nekem”?

Talán kicsiként nem kapcsolja össze az ember, hogy nem csak az múlik az anyagiakon, hogy mennyi ruhát, enni valót, játékot veszünk, hanem, hogy van-e fedél a fejünk felett, télen meleg van-e a lakásban, anyu tud-e ebédet főzni. Fontossági sorrendet kell állítani, a szükséges kiadások – amik nélkül nem tudunk élni-, és a nélkülözhető dolgok – amik a szórakozást, kikapcsolódást szolgálják- között. Azok a csemeték, akik ezt korán megértik, később sem válnak pazarló túlfogyasztókká.

  • Ne bízz a reklámokban!

Sajnos emberpalántáink, a reklámpszichológia felfogásának hiányában még inkább ki vannak téve a hirdetések hamis befolyásának (bár sokan felnőtt korban is küzdenek állandó kényszeres költekezési vággyal).

A reklámokat nem tudod elzárni gyermekeid elől. Nem is kell, inkább beszélgess velük azokról; mondd el nekik, hogy a TV hirdetések célja az, hogy olyan illúziót keltsenek, hogy feltétlen szükséged van adott a termékre. Ha már kialakult bennük a fent említett fontossági sorrend; könnyebb dolgod lesz.
  • A pénz nem a fán terem

A gyerekek agya úgy működik, hogy csak arról tudnak képet alkotni; amit a saját szemükkel is látnak. Hiába tudják, hogy apa keményen dolgozik a munkahelyén, ezt nem kapcsolják össze azzal, hogy a pénzt is ezért kapja. Amíg nem látják a csekkeket, amiket a szülőknek be kell fizetniük, azt gondolhatják, az anyagiak végtelen forrása áll rendelkezésükre.

 

Jó módja a munkára való nevelésnek, ha a gyakorlatban is megtanulják, hogy ahhoz, hogy több legyen a tárcájukban, bizony meg kell dolgozni: a zsebpénzükért különböző házi munkákkal segíthetnek.

  • A „nem” az nem!

Az élet tele van kompromisszumokkal, de szülőként akadnak olyan helyzetek, amikor a sarkadra kell állnod. Nézhet az a drága lurkó akármilyen édesen és kérheti azt az ezredik játékot akármilyen szépen, valahol meg kell szabni a határt. Különben később sokkal nehezebb lesz megértetned vele, hogy erre most már tényleg nincs keret. Arra viszont számítanod kell, hogy az elutasítás nem fog tetszeni neki; duzzogásba kezd, és olyankor aztán jöhetsz te akármilyen észérvvel… Hatástalan! Szégyen ide, vagy oda; ezek azok a pillanatok, amikor kénytelen vagy bevetni a „csak azért, mert azt mondtam” –kártyát. (Később azért, ha elmúlt a hiszti, szépen beszéld meg vele, mi is a valódi indok.)

Azonban lelkizhetsz te a gyerkőcöddel bármennyit; a tetteid a legbeszédesebbek! Nem elég, ha csak leülsz vele minden alkalommal és elmagyarázod, hogy meg kell becsülni a „manit” és nem szabad olyan cuccokra elszórni, amiket soha nem is fog használni; neked is tudatosan oda kell figyelned a tárgyakhoz, a megvásárolt javakhoz való viszonyodra.

gsbox_banner

Comments Disabled