Advertisement

Néha eljön a pont, hogy kimondjuk: nem jó egyedül…

Ebben a szenzáció- és örömhajhász világban vajon bevallhatjuk-e, ha olykor szomorúak, magányosak, sőt; egyenesen depisek vagyunk? Vagy csak a boldogságnak van létjogosultsága? Én bevállalom: elfáradtam. Őszintén? Minden igyekezetem, talpra esettségem és keménységem ellenére; van, amikor rohadt nehéz egyedül. Annyira mardos a magány, hogy visszasírom még a legrosszabb, diszfunkcionális kapcsolataimat is. Hogy miért nem tudtam nyugton maradni?! … Bővebben: Néha eljön a pont, hogy kimondjuk: nem jó egyedül…