“Nekem nem megy ez a szerelem dolog…”

Míg mások a közös nyaralás képeit posztolgatják, te éppen film maratont rendezel. És úgy érzed, teljesen béna vagy a kapcsolatokban. Jó hírem van: nem vagy béna.

Egészen egyszerűen eljön az a pont, az a  beszélgetés mindenki életében, amikor különösen rosszul érzi magát.

Egy darabig nyelsz, tűrsz, bukdácsolsz. Bevállalsz vállalhatatlan viszonyokat is, hogy ne legyél egyedül. De leginkább azért, hogy legyen már valakid, akivel te is megoszthatsz egy pizzát péntek esténként, vagy éppen egy kanapét vasárnap reggel.

Mindannyian átéltünk már hasonlót.

Amikor már szinte kedvünk sincs találkozni a barátainkkal, mert annyira más lett az életünk. Ők éppen gyereket terveznek, te pedig csak addig szeretnél ellátni, hogy másnap mit veszel fel.

A magányod már nem vicces, már nem szórakoztató.

Inkább csak egy nagy kérdőjellé változott: miért én vagyok az, aki egyedül megy haza?

Miért én vagyok az, aki senkinek nem kell? Miért én vagyok az, aki idén is egyedül ment nyaralni? (Vagy nem ment egyáltalán.)

Miért vagyok én a legbénább a szerelemben?

A helyzet viszont az, hogy a szerelemben senki sem “béna”. Ilyen egyszerűen nincs.

A jó (!) párkapcsolatban élő emberek nem nyertesek, a magányosak pedig nem vesztesek.

Ez nem egy verseny, ahol a leggyorsabb nyeri el a fődíjat, az élete végéig tartó szerelmet a lelki társsal.

Nem egy teljesítmény, ahol vannak ügyesek, és kevésbé ügyesek, akikre rá kell sütni a “vesztes” bélyegét.

Az, hogy van egy társad nem azt jelenti, hogy szerelmes fotókat posztolsz az Instagramra love hashtaggel, amire egy ezer éves barát rákommentel, hogy “ÚRISTEN DE CUKIK VAGYTOK!”

Nem, ez nem az.

A szerelem nem abban ismerszik meg, hogy hány lájkja van a fészbukon.

De még csak nem is abban, hogy hány buliba mentek el együtt.

Sőt! Az igaz érzelmeket néha egyáltalán nem lehet tetten érni egy fotón, vagy egy kommentben.

A jó kapcsolat két ember munkája, nem csak rajtad múlik, szóval ne aggódj, ez nem egy verseny.

Érezheted magad rosszul amiatt, hogy egyedül vagy, hiszen nem könnyű nekimenni minden napnak.

De egy percig se hidd azt, hogy mások jobbak, vagy kelendőbbek nálad.

Nem azok.

A szerelem nem verseny, hanem sokkal inkább egy játék.

A véletlenek és a szerencse játéka, és sokszor sok-sok tapasztalat kell (majd) ahhoz, hogy észrevedd, hogy elfogadd, rád is vár valaki, és attól, hogy azt hiszed “béna” vagy, attól nem fog hamarabb eljönni.

És attól sem, hogy görcsölsz rajta.

Mindegy, hogy körülötted hány “boldog” pár van, mindegy, hogy ők éppen nyaralnak, buliznak, vagy grilleznek.

Örülj nekik, tanulj tőlük, de egy percig se hidd, hogy ők valamit jobban tudnak nálad!

Vagy különbek.

Nem azok. 

Nézd meg ezt is:

 

 

Hogy mit üzennék régi önmagamnak? Bátorság!

Úgy nagyjából mindenhez… De főleg ahhoz, hogy merjek az lenni, aki már akkor is voltam… Csak nem voltam elég merész. Hogy is nézne ki az én Bátorság Listám? Íme: Szállj fel arra a vonatra, ami hazavisz. Írd meg azt a levelet. Kérj bocsánatot. Írd meg azt az sms-t. Vedd fel a telefont.

 

No Comments