Belevágtam, pedig tudtam, hogy nem lesz folytatása – egy nyári szerelem margójára

Összegyűrt sörösdobozodat évekig őriztem a polcomon. Bolondság, tudom. Tudtam akkor is, amikor azon a mámoros estén először fogtad meg a kezem. Mégsem mondhattam nemet. Ahhoz késő volt, túlságosan késő.

Rám néztél, és én azonnal megsemmisültem. Apró darabjaimra hullottam, miközben a vállamon ücsörgő kisördögre hallgattam: úgy döntöttem, követlek az éjszakába. Tartson, ameddig tarthat; nem vitathatom el magunktól mindazt, ami rövid ideig, de megadatott.

A barátnőim lebeszéltek rólad, de én előhozakodtam Rómeóval és az ő Júliájával. Amikor megkérdezték, tisztában vagyok-e vele, hogy ennek bizony vége lesz, amint beköszönt az ősz, és mindketten hazautazunk, azt feleltem, igen. Azt mondták, pusztán jóakaratból, hogy ősszel nincs fesztivál, napsütés, hideg üdítő a vízparton, és a tücskök sem ciripelnek éjszakánként. Fogadjam el: ennek nem lesz jó vége, mert ez nem ”egy nyári szerelem”, sokkal inkább „egynyári”. És éppen ebben rejlik a rövidsége.

Azt feleltem: elfogadom. Vállaltam, ami köztünk történt, annak minden kockázatával.

Felkészültem, vigyáztam, rajtoltam.

Zuhanáskor előkészítettem az ejtőernyőmet, és időben húztam meg a zsinórt. Számítottam rá, hogy a földet érés fájdalommal jár, mégis jobban fájt, mint gondoltam. Pedig a bölcsebbek szerint pár nap alatt legfeljebb a rólad alkotott elképzeléseimbe, vágyaimba lehettem szerelmes. Hiszen nem is ismertelek igazán.

És mégis. Mindennek dacára, akkor és ott, amikor az esti fények a szemeden és a tó vízén tükröződtek, azt hiszem, boldog voltam.

Azt hiszem, te is.

Aztán eleredt az eső, és kézen fogva átszaladtunk a mezőn. Az égen villámok cikáztak, mégis rövid időre miénk volt az, amit azelőtt az egymást jól ismerő párok kiváltságának hittem, és meg sem fordult a fejemben, hogy ezek az érzelmek akár egy pillanat törtrészéig is hamisak volnának.

“Ugye tudod, hogy…” – kezdted szomorúan, és én némán bólintottam.

Fejem a mellkasodra hajtottam, hogy halljam a sóhajod, amiben minden benne volt, amit azon a nyáron hallani akartam…

No Comments