Magányos nemzedék? Soha nem volt még ilyen nehéz társat találni…

Kinek ne lenne elege abból, hogy manapság öt másodperc leforgása alatt döntik el, jobbra vagy balra húznak minket a Tinderen? A helyzet azonban korántsem ilyen egyszerű… És mi van akkor, ha “fent sem vagy a tinderen”?

Kezdjük az elején! A modern társkeresési szokások látszólag szörnyen leegyszerűsödtek és felszínessé váltak. Hamar átsiklunk számunkra lényegtelen információkon, pedig az ismerkedés ennél sokkal összetettebb folyamat.

Az emberek folyamatosan panaszkodnak, hogy nem találják a számukra megfelelő személyt, és sajnáltatják magukat, amiért még mindig egyedülállóak. Nem csak a barátoktól zúdul ránk a sok információ, hanem az internetről, cikkekből, tévéből is.

Egy idő után rájövünk, mi is aggasztja őket valójában: az ismerkedés csak látszólag egyszerűsödött le: valójában sokkal, de sokkal bonyolultabbá vált, mint régen.

Egyrészt azért, mert a másik sokszor csak együtt akar „lógni”. Teljesen mindegy, hogy ez az együtt lógás valójában mozi, vacsora, berúgás Párizsban vagy szex a hátsó ülésen: alkalmi találkozó. Joggal felmerülhet bennünk, milyen jó volna tudni, mit jelentett a férfi számára az együtt töltött idő.

Na de akkor miért nem kérdezzük meg őt magát? Haha, jó kérdés! Íme, a válasz:

Olyan világban élünk, ahol az emberek alapvetően félnek kimutatni a valódi érzéseiket. Ha valaki haragszik ránk, sokszor előfordul, hogy még csak fel se hív minket, hogy megbeszéljük, mi is okozta a nézeteltérést. Ehelyett passzív-agresszív, pársoros válaszokat kapunk, 140 vagy kevesebb karakterben, esetleg vigaszként odabiggyesztik a bevált „majd hívlak” varázsszót.

Ha szeretünk valakit, arról sem beszélünk; helyette inkább éreztetni próbáljuk több-kevesebb sikerrel, egy egészen buta okból: nem akarunk „túl sok” lenni számára.

Nem tetszik? Pedig egyre többen tapasztaljuk a bőrünkön, hogy ez egy nagy játék, aminek könnyen vesztesévé válhatsz, ha nem tartod be a szabályait, és időtlen időkig gyötörhet a bizonytalanság, hogy vajon mi a fenét rontottál el.

Íme, néhány idegesítő szabály, amellyel óhatatlanul szembesül napjainkban mindenki, aki társkeresésre adja a fejét.

  • Nem kérheted meg, hogy egymás után két éjszakát töltsön veled.
  • Ha utoljára te írtál, meg kell várnod, hogy ő folytassa a sort.
  • Nem küldhetsz neki egymás után üzenetet.
  • Ki kell békülnöd a gondolattal, hogy esetleg alkalmi szexben volt részed.
  • Nem mondhatod el neki, milyen rosszul esik, hogy nem beszélhettek őszintén az érzéseitekről.
  • Gondosan ügyelned kell minden szavadra.
  • A kommunikáció döntő hányada az okostelefonra küldözgetett üzeneteken keresztül történik.
  • Sokszor csak vársz egy válaszra, amit talán sose kapsz meg, bármilyen fárasztó és fájdalmas is mindez.
  • Zsonglőrködnöd kell az időddel a másik kedvéért.

…Na, ne vicceljünk már!

Ha kedvelünk valakit, akkor időt akarunk tölteni vele. Mi sem egyszerűbb ennél? Legalábbis annak kéne lennie. De jelenleg a helyzet sokkal összetettebb.

Ha mindig ráérünk, a másik fél azt gondolja, nincs önálló életünk. Hiába várunk kezünkben a telefonunkkal három órát a válaszára, mi nem írhatunk neki vissza azonnal, mert akkor túlbuzgónak gondol minket.

Miért játsszuk folyton-folyvást ezt a hülye játékot?

Miért nem hívhatunk fel valakit, ha szeretnénk beszélni vele? Miért szégyelljük, hogy szükségünk van rá? Miért mi vagyunk a hisztis libák, ha felhúznak minket? Miért csak a barátainknak panaszkodhatunk, ha elbántak velünk, ha nem írnak vissza, ha nyomtalanul felszívódtak?

Hadd kérdezzek valamit: ki akar olyan nő lenni, akit mások hatalmaskodása irányít?

Sokan belefáradtak, hogy olyan világban éljenek, ahol a közömbösség hatékonyabb a valódi figyelem felkeltésében, mint az őszinteség. A manipulatív játékokba, amelyeket a férfiak és a nők egymással játszanak, csak hogy szeressék őket. Miközben ez a nevetséges és szánalmas játszma távol van a szeretettől, mint Makó Jeruzsálemtől.

Íme, egy jótanács: ideje leállni ezekkel a baromságokkal! Vagyis:

  • Tiszteljük annyira egymást, hogy elmondjuk neki az igazat!
  • Ha valaki felvidít vagy inspirál minket, adjuk a tudtára!
  • Ne tekintsük levegőnek a másikat!
  • Ideje felnőttként viselkedni, és nem hagyni senkit kétségek között, megválaszolatlan üzenetekkel és idióta, kétértelmű Facebook-posztokkal!
  • Ne tekints kihívásként a párkapcsolataidra és a randizásra, mert semmi örömödet nem fogod lelni benne!
  • …és könyörgök, ha valaki mégsem érdekel, ne legyél gyáva, és időben szólj neki!

Ebben az őrült, rohanó világban időközben valahogy elfelejtettük, hogy emberek vagyunk, ezáltal sebezhetőek. Annyi tiszteletet mindenki megérdemel, hogy őszinték legyünk hozzá. Beleértve persze saját magunkat is!

 

gsbox_banner

Olvasd el ezt is:

45 bölcs tanács az élethez egy 90 (!) éves embertől

Sokat megélt, sokat látott… Érdemes elgondolkozni, mert nem légből kapott idézetekről van szó, és nem is a nagy “megmondóktól” származik, hanem egy egyszerű embertől, aki olyan mint te, éppen ezért olyan dolgokat tud mondani, ami a te számodra is hasznos lesz. Ha az életben problémád van mindenki kéretlen tanácsokkal …

Szerinted hülyén reagálok, szerintem meg megélem, amit érzek

Ezt mondták. És fájt. Fájt, mert igaz? Fájt, mert sértődékeny vagyok? Fájt, mert hahó világ, idebenn érzések is vannak! Mindegy, miért. Fájt. Aztán leültem és gondolkodtam. Mi történt velem ebben az évben? Kirúgtak, átvertek, megcsaltak, elbuktam, elhagytak. És miként reagáltam én minderre? Ittam, ittam, sírtam, ittam, sírtam, sírtam.Szidtam. Gyűlöltem. Öltem.

Ez fog történni, ha a sok idióta után, végre egy normális férfival találkozol

Azt hiszed, hogy nem vár már semmi meglepetés, pedig de. Leginkább a saját reakciód lesznek meglepőek. Mert ellentétben azzal, amit mindenki gondol, és mond, egyáltalán nem könnyű nyitott szívvel fogadni az újat, és a jót. Mivel nem vagy hozzászokva, hogy jól bánjanak veled, kezdetben még az is lehet, hogy visszautasító, …

No Comments