5 érv a válás mellett – ne fogd a gyerekre, ha nincs erőd tovább lépni!

Elmúlt a szerelem, eltűnt a szeretet, érzitek, hogy nincs tovább. Válnátok – de féltek, hogy annak a gyerek boldogsága lenne az ára. Pedig lehet, hogy sokkal jobban megsínyli, ha együtt maradtok…

A család intézménye társadalmunk egyik nagyon-nagyon régi, ősi alappillére. S bár sokat változott szerepe, jelentősége és formája az elmúlt évtizedekben (a több generációs együttéléseket „mini” családok váltották fel), a gyereknevelés szempontjából mai napig rendkívüli a jelentősége.  A válások számának növekedésével lazult a helyzet, de a közfelfogás szerint, a jövő nemzedékének még mindig az a legjobb, ha egész családban nőhet fel, ahol apa és anya együtt él – teljesen mindegy, hogy azok élvezik-e.

Mi ezt nagyon(!) másként látjuk, és van rá öt érvünk is, miért indokolt olykor a válás; sőt, miért az a legjobb döntés – a porontyok szempontjából is, hiszen, ha együtt maradtok, torz kép alakul ki bennük a házasságról, úgy mint:

1. Az egymás mellett élésről és nem az együtt élésről szól.

A gyerkőcök radara igen kifinomult. Pontosan érzik, ha apa és anya már nem szeretik egymást, ingerülten, ridegen, bánnak egymással, nem társak többé, hanem két elszeparált individuum, akik külön utakon járnak. S mivel ti vagytok gyermekeitek elsődleges példaképei és mintái, azt fogják gondolni, hogy ez a normális, a házasság erről szól. Ennél még az is jobb, ha elváltok és semmilyen (se jó, se rossz) tapasztalatuk nem lesz arról, milyen férjnek/feleségnek lenni.

2. Nem kell komolyan venni, erőt belefektetni vagy küzdeni érte.

Nyilván nem egyik napról a másikra jutottatok oda, hogy ez így nem mehet tovább: sajnos nem sikerült megjavítani, ami tönkrement. Szóval már nem is próbálkoztok; sem a normális együttéléssel, sem a korrekt lezárással, válással, egyszerűen csak „elvagytok”. A lurkó ebből annyit fog leszűrni, hogy a házasságban minden magától megy, tojni kell mindenre, és mindkét fél élheti a saját életét a nélkül, hogy felelősséget vállalna vagy kilépne és tiszta lappal kezdene. Ez a hozzáállás sajnos a többi kapcsolataihoz való viszonyulására is kiterjedhet.

3. Jobb félelemben élni, mint egyedül.

A legtöbb félre siklott házasságot olyan dolgoktól való félelem tart össze, mint az anyagi bizonytalanság („hogy tudnék fenntartani egy háztartást egyedül?”), a megfelelő otthon megteremtése („megint elölről kell kezdenem mindent”), vagy a teljes munkaidős szülőség feladása („vissza kell mennem dolgozni, na de ki fog alkalmazni egy kisgyerekes anyát?!”). Nem beszélve arról, hogy kevesebb idő jut szemed fényére, hiszen az együtt töltött idő megoszlik közted és az exed között. De; hidd el, nem ez a világ legborzalmasabb dolga. Annál legalábbis mindenképpen jobb, mint benne maradni a kapcsolatban és örök rettegésben, boldogtalanságban tengetni mindennapjaid.

4. A házasságban nincsen semmi öröm (se szülőként, sem gyerekként).

Te szomorú vagy és fásult, a férjed kiábrándult és motiválatlan. Nincsenek közös programok, nincs közös szórakozás és nagy nevetések: nem kell magyarázni, az együtt maradásotokkal nem tudjátok azt az optimális, szeretetteli környezetet biztosítani, amire minden csemetének szüksége van az egészséges érzelmi fejlődéshez. Hidd el, a válást és a különélést idővel simán megérti és feldolgozza a kicsi, főleg, ha azt látja, hogy bár külön-külön, de ismét minőségi időt tud veletek tölteni.

5. Ez a követendő példa.

Utódaink nem csak az evést, a fogmosást, vagy a beszédet lesik el tőlünk, hanem szó szerint mindent! Az esetek 90%-ában persze tudattalanul utánozzuk szüleinket, észre sem vesszük, hogy pont úgy bánunk a kedvesünkkel, mint apu és anyu egymással. Ugyanazokba a szituációkba keveredünk, és ugyanúgy próbáljuk megoldani: és pont így van ez a házassággal is. Persze nem törvényszerű, de több mint esélyes, hogy aki a szülei befuccsolt házasságát nézte évekig, az maga is egy ilyen krízisbe fog végül kerülni. Ezért a valódi kérdés nem az, hogy együtt maradjatok-e a kölykök miatt, hanem az, hogy olyen életet szeretnétek a gyerekeiteknek is, mint amilyet ti éltek?!

Félre értés ne essék: nem a válás mellett akarunk kampányolni, mert néha, ha elég erősen akarjárok, meg tudjátok menteni a házasságotokat. A lényeg, hogy sose maradjatok tétlenek: küzdjetek és ha nem megy; lépjetek tovább! Hiszen ez az, amit nekik is tanítani szeretnétek, nem igaz?

gsbox_banner

Nézd meg ezt is:

 

11 férfi válaszolt arra a kérdésre, hogy miért lépett ki a kapcsolatból…

Mert van az úgy, hogy csak állunk és nem értjük, hogy miért történt. Pedig akár, még érthetnénk is… Őszinte válaszokat kaptunk. “Egy nap, amikor beparkoltam a házunk elé egyszerűen fejbe vert a gondolat: nem akarok bemenni. Bárhol máshol szívesebben lennék, mint vele. Igazából akár egyedül is szívesebben lennék, …

No Comments