Aranyszabályok fáradt szülőknek, avagy mit tegyünk, ha kezd eltűnni a romantika…

Brit tudósok azt mondják, a legjobb, amit tehetsz, hogy odafigyelsz. Napi apró praktikák, mozdulatok, érintések, gesztusok és meglepetések. Nemcsak becsomagolva. Mert tudjuk, hogy hiányzik. 


Amikor szülőkké lesz a szerelmespár, anyuka a nőből, apuka a férfiból, na, pont az a baj. Mármint: ha teljesen átváltoznak. A nő nem lesz tovább nő, csak anya, a férfi csak apa, egymásnak pedig szülőtársaik – és semmi más. A gyermek plüssmaciján kívül azonban nem szabad szem elől téveszteni a kifejlett példányokat sem. (Jöjjön a medve! – G. M.)

Csodálatos dolog, amikor a családba érkező gyermek első lélegzetével átrajzolja az Univerzumot. Ami volt, nincs tovább, ami elkezdődött, az viszont _bármivel_ összehasonlítva a legjobb. A nőnek és a férfinak újra meg kell tanulnia élnie ebben az új világban, meg kell tanulniuk elviselni a szülővé válással járó boldogságot. Újra kell tanulniuk magukat, de közben nem szabad elfelejteniük egymást.

Akinek már van gyermeke, tudja, a többieknek röviden összefoglaljuk az új csodavilág nehezítő körülményeit (aztán majd később megvigasztaljuk őket). Nos: Nincs alvás! – legalábbis olyan értelemben, ahogy korábban volt. Akkor keltek fel, amikor kel (nem elírás: amikor a bébi kel), és lefeküdni sem akkor fogtok, amikor akartok. Se így, se úgy. Nincs hajnalig borozás a gangon, nem süt a nap be az ágyba, és a közös bugyimosás izgalma helyett is a mosógép rugdalózókkal való napi háromszori megtöltése lesz a gyakoribb móka.

De hagyjuk az irodalmat, illetve nézzük, mit tehetünk ellene! (Fenti kiemelések Garaczi László és a Kispál szövegeire hasonlítanak.)

Az új szülők leggyakoribb hibája, hogy azt hiszik, vagy a gyerekkel foglalkoznak rendesen vagy egymással, a kettő együtt nem megy. De, megy. És mindenkinek jobb úgy, a gyereknek is. Békén lehet hagyni azt a babát egy kicsit. Sőt, még durvább: lehet olyat, hogy a gyerek vár. Nem sokat, csak amíg a szülei egymásra figyelve megbeszélnek két, nagyon ritkán három mondatot. Nem kell azonnal mindent eldobni, ha a gyermek – életkortól függően – oázik egyet, anyagyeré-t mond, apamiez-t kérdez, holvanamacim-ot kiált. Negyvenkét másodperc múlva is jó lesz. A figyelem ajándék, és ezekben az privátim-ínséges időkben különösen hálás érte a másik. Érdemes kipróbálni.

Végül is a figyelemről szól a kapcsolódás is. A párt alkotó emberek szülői minőségükön túl is szeretnének kapcsolódni egymáshoz. Ennek érdekében különböző felhívásokat, üzeneteket, ajánlatokat és kéréseket lövöldöznek a másik felé, eleinte rendszerint csak nagyon finoman. Ezeket érdemes észrevenni, mielőtt az a dialógus jön, hogy „Ha lefeküdt a gyerek, szeretnék beszélni veled” „Miről?” „Majd elmondom.” Figyeljen a férfi a nőre, a nő a férfira, és ne csak az apa az anyára meg viszont. Irodalom: Üljenek a fiúk ölébe a lányok, és törődjenek egymással! (Részben Tankcsapda.)

Elég a dumából! Hogyan kell ezt csinálni? Avagy: lássunk néhány medvét!

Ne hagyjátok magatokra egymást napközben! Küldjetek szerelmes-kedves-titkos üzeneteket, szmájlit, szívecskét, cserepes kultúrnövényt ábrázoló piktogramot egymásnak.

És ezt megelőzően, mielőtt kénytelenek vagytok egymástól elszakadni a munkaidő óráira, legyen kötelező rituálé a 6+1 másodperces puszi és ölelés.

„Ma éjjel felkelek én a babához, aludj nyugodtan.” mondja a mesebeli férfi. Az Óperenciás Tengeren túli verzióban még kávét is visz reggel az ágyba a nőnek, még ha nem is pont a virrasztós éjjel után. Aztán szerepcsere. A meseszerű elemek jótékonyan hatnak a párkapcsolatra gyermekáldást követően is.

A napi Fiú-Lány Értekezlet is nagyon hasznos. Az embernek mindenféle gondjai vannak. Egy párkapcsolatban két embernek vannak mindenféle gondjaik, továbbá közös gondjaik, ezeken felül még egymással is gondjaik. Ha pedig gyerekük születik, akkor mindez szor száz szor gyerek. Érdemes tehát nem úgy tenni, mintha soha nem lenne semmi probléma. A naponta megrendezett Fiú-Lány Értekezlet nem szülői értekezlet, hanem a nő és a férfi megbeszélése a saját és a közös (nem gyerekkel kapcsolatos) dolgaikról. Kölcsönös érdeklődés, közös problémamegoldás, közösség és kölcsönösség.

És a legfontosabb. A Főmedve: Ne hagyjátok abba a randizást!

Mármint egymással. Attól, hogy a fiú a lányt választotta, a lány meg a fiút, még mind a ketten azok maradtak, akik voltak. A fiúnak elemi vágya, hogy udvaroljon, a lány meg továbbra is szeretné viruló virágként fogadni a bókokat.

A folyamatos udvarlás mellett legalább havi egy randi kötelező! A gyermekfelügyelet nagyszülővel, bébiszitterrel, rokonnal, ismerőssel egy éjszakára megoldható. Menjetek el táncolni, mozgófilm-színházba, sima színházba, sétálni, beszélgetni, akadályversenyre stb. ízlés szerint. Mindegy mi a program, a lényeg, hogy legyetek ketten és foglalkozzatok egymással, meg azzal, ami mind a kettőtöket érdekel – a babátokon kívül.

A gyermek a legnagyobb ajándék, amit kaphat egy pár. Tudni kell fogadni. Ahhoz, hogy ez a csoda minden nap, minden percben kiteljesedhessen, elengedhetetlen, hogy a férfi és a nő jól, jóban legyen. Önmagával és egymással is.

Apróságok gyakran (!) – ez az aranyszabály. Vagy aranymedve.

gsbox_banner

Olvasd el ezt is:

Fater a konyhában

Na, nehogy már érzelgősködjünk… Vagy inkább de. Apától, apanapra. De persze sokkal inkább a gyermekeinknek – és a gyermekeinkről. Kedves apák és azok gyermekei! Örülünk, hogy ilyen sokan összegyűltünk! Szeretettel köszöntjük a ma százhét éves apukákat! Izé. Nagy vidámságban köszöntjük a ma százhét …

No Comments