Mit üzennek az álmaink? 5 teória, ami (talán) segít az álomfejtésben!

Az emberiséget évezredek óta foglalkoztatja ez a kérdés. Bizonyára te is elgondolkodtál már egy-egy álmod után, hogy vajon „fentről” vagy “odaátról” kaptál-e üzenetet…

Már Uruk királya, Dumizi (a Gilgames előtti időkből, i.e. 2500 körül) is azon merengett, mit jelenthet az álma, miszerint egy sas elragad egy bárányt az akolból, egy sólyom elkap egy verebet egy nádkerítésen, egy kupa az oldalára dőlve fekszik, Dumuzi maga meghal, a karámot pedig felkapja a szél. Az uralkodó felriadt álmából, és igyekezett megfejteni a titkot szakavatott nővére segítségével, aki figyelmeztette, hogy veszély fenyegeti, jobb, ha elrejtőzik.

Mindnyájunknak volt már olyan álma, aminek komolyabb jelentőséget tulajdonított, de a mai napig nem sikerült megfejtsük, mik is az álmok valójában, pedig a pszichológia, a vallások, a filozófia és a neurológia is céljául tűzte ki.

Próféciák

Maya királynő, Gautama Sziddhártha édesanyja időszámításunk előtt 500 körül egy fehér elefánttal találkozott álmában, aki megüzente neki, hogy az ő fia lesz Buddha. A Teremtés Könyvében a fáraó két álmot is lát, az egyikben a Nílus mellett hét kövér tehén legelészik, amelyeket a folyóból kijövő hét sovány tehén fal fel, majd a másikban hét egészséges szál kalászt elnyel hét száraz kalász. Mivel a fáraó álmát az emberei nem tudták megfejteni, Józseftől tudta meg, hogy az álom hét bőséges év után hét év ínséget jelent.

Kelly Bulkeley, a  Big Dreams: The Science of Dreaming and the Origins of Religion (Nagy álmok: Az álmodás tudománya és a vallások eredete) című könyv szerzője szerint az álmokon keresztül történő jövőbelátás segít az embereknek abban, hogy felkészüljenek arra, ami rájuk vár. Amikor ébren vagyunk, akkor is állandóan a jövőnkkel foglalkozunk, mert megvan a képességünk, hogy előre gondolkodjunk. Például, ha tudjuk, hogy nagyon hideg tél várható, akkor betárazunk tartós élelmiszerekből vagy tűzifából. Kelly szerint az elme olyan, mint egy 0-24 órás rendszer, ami folyton a jövőt tervezi, még alvás közben is.

Bulkeley csupán “fantáziadús játéknak” tartja az álmokat, amelyeket felesleges túldimenzionálni. Arisztotelész szerint viszont alvás közben képesek vagyunk elszakadni a valódi világ nyújtotta káosztól, és az álmodás valóban  képessé tesz minket arra, hogy kellően felkészüljünk a jövőnkre.

Érdekes, hogy Arisztotelész szavaival egybecseng az evolúciós pszichológia elmélete, amely szerint a világ tele van veszélyekkel és potenciális megoldásokkal is, amire a tudatunk felkészít ébrenlétünk során és álmodáskor is – a kérdés csak az, hogy fel tudjuk-e idézni az álmunkat.

Jósálmok

A 17. században René Descartes – a nagy kételkedő – élete egy novemberi estén változott meg egyszer s mindenkorra. George Makari történész és pszichiáter a Soul Machine: The Invention of the Modern Mind (Lélekgép: A modern elme találmánya) című könyvében írja, hogy Descartes november esti álmai révén döbbent rá, hogy a térbeli problémák az algebrából fakadnak, és ekkor kristályosodott ki előtte, hogy a természetes világ matematikai törvényekkel leírható.

Freud az apja temetése előtti nap egy hátborzongató, nyomtatott üzenetet látott álmában: “Arra kértek, hogy csukd le a szemét”. Ezután írta meg Álomfejtés című könyvét.

Abraham Lincoln aktív álmodónak számított, mindig élénk álmokról számolt be a polgárháború nagy és fontos eseményei előtti éjszakákról. Egyik munkatársa azt írta a naplójába, hogy Lincoln egy rémálma után hazatáviratozott a feleségének, hogy tegye el a fiaik pisztolyait. Ha lehet hinni a legendáknak, néhány nappal a meggyilkolása előtt egy temetésről álmodott, amit a Fehér Házban tartottak.

A tudatalatti üzenete

A huszadik század fordulóján Sigmund Freud, a pszichoanalízis szülőatyja úgy gondolta, hogy az álmok a tudatalattink üzenetei. Véleménye szerint “az álomfejtés a királyi út az elme tudatalatti tevékenységének megértéséhez”. Freud úgy hitte, az álmok célja, hogy beteljesítsék elfojtott vágyainkat.

Freud mentoráltja és későbbi riválisa, Carl Jung már egy jövőorientáltabb megközelítéssel rukkolt elő. Szerinte az álmok jelentik az utat a tudatalattink részeihez, hogy észrevehessük a nekünk küldött, univerzális, mégis személyes szimbólumokat. Szóval az álom akár egy elszalasztott lehetőség jele is lehet.

A jungi hagyományt követő Maxson McDowell már 29 éve használja az álomfejtést terápiás célokra. Azt mondja, az álom segíti a tudatalatti kommunikációját és betekintést enged a tágabb tudatunk és személyiségünk legféltettebb bugyraiba, ami fontos és szükséges, hogy a tudat kibontakozzon egy kicsit, és megértsen valamit magáról.

Egyszerű adatfeldolgozás

Az 1950-es évektől az álom és az álmodás folyamata empirikus vizsgálatok tárgyává avanzsált. Eugene Aserinsky és Nathaniel Kleitman a Chicago-i Egyetemen ekkor fedezte fel a gyors szemmozgást, vagyis a REM-fázist.

Ma már agyi képalkotó módszerekkel próbálják megfejteni az álmokat, és algoritmusokat tanítanak be az éber emberi agy működésének feltérképezésére, miközben az álomrögzítő gépek tovább segítik a miértek utáni kutatást.

A már korábban is említett álomkutató, Bulkeley megalkotta a Sleep and Dream Database-t (Alvás és Álom Adatbázist), amiben húszezer önkéntes álmáit gyűjtötte össze a világ minden tájáról. Az már most látszik, hogy a pszichológiai témák erőteljesen jelen vannak az álmokban. Az emberek általában egyedül szerepelnek az álmaikban, vagy olyan emberekről álmodnak, akik érzelmileg közel állnak hozzájuk. Az álmok tükrözik kapcsolataink lelki és érzelmi problémáit. Más szóval a legjobb hely, ahol a kapcsolatainkat (és azok minőségét) felfedezhetjük, azok az álmaink. Feloldhatjuk szorongásainkat, megélhetjük az intimitást és megtalálhatjuk legsebezhetőbb pontjainkat.

Emlékek akcióban

A kutatók több mint egy évszázada felfedezték, hogy az alvás jó hatással van a memóriánkra, különösen a hosszútávú emlékezőtehetségünkre, a tarkabarka álomképek pedig az emlékkészítő folyamat melléktermékei. Amikor a különböző gondolatmenetek összekapcsolódnak, a végeredmény egyszerre lesz ismerős és vadidegen. Ezek a gyakran bizarr összetett képek viszont nincsenek jelen az érzékeinkben, legalábbis ezt állítja Sue Llewellyn, a Manchesteri Egyetem kutatója az egyik 2013-as tanulmányában. A REM- fázis alatt a fenomenológiai szinten megjelenő összetett képeket kezdjük el álomként megtapasztalni, és ezeket a bizarr képzelgéseket az emlékek kötik össze a memóriánkkal, miközben tanulási folyamaton megyünk keresztül.

Amikor egy kísérlet résztvevőit arra kérték, hogy jussanak át egy virtuális labirintuson, majd pihenjenek kicsit, arra jutottak, hogy azok, akik arról álmodtak, amit megtanultak, az ismétlésnél sokkal jobban teljesítettek. Daniel Margoliash, a Chicago-i Egyetem biológusa megvizsgálta egy hím zebrapinty agyát alvás közben, és arra jutott, hogy az idegsejtek aktivitása az agyban hajszálpontosan ugyanolyan, mint éber állapotban éneklés közben, tehát nagyon úgy néz ki, hogy a madarak alvás közben gyakorolják a dalaikat.

Bármi is legyen az álom, nem árt az éjjeliszekrényre egy álmoskönyv. És ne feledjük a megfelelő mennyiségű – és minőségű – alvást sem! Álmodjatok néha ébren is 🙂

gsbox_banner

Forrás: nymag.com

Olvasd el ezt is:

Álom a fák között – ez az Airbnb legnépszerűbb háza

és pontosan értjük azt is, hogy miért. Talán az lehet az oka, hogy az emberek visszatérnének a természethez? Igen, ebben lehet valami. A Mind, body, spirit névre keresztelt ház Atlantában található, és éjszakánként 375 dollárba kerül. A legszebb az egészben, hogy simán lehetne ilyet, ilyeneket építeni a Bakonyban, …

No Comments