Nem tetszik az életed? Akkor csinálj végre valamit!

Azt hiszed, hogy másoknak könnyebb? Másoknak egyszerűbb az élete, jobban mennek a dolgaik? Amíg ezen morfondírozol, már meg is tehetted volna az első lépést. Most adunk néhány tippet, hogyan.

Valamelyik nap éppen azon „bezzeg”-eltem, hogy az egyik ismerősöm a közösségi háló tanúsága szerint egész nyáron csak utazgatott, bulizott, míg én a belemet is kidolgoztam, mikor megint szembe jött velem az egyik kedvenc idézetem:

„Az összehasonlítgatás nem más, mint gyorsítósáv a nyomorúság irányába.”

Máris nézőpontot váltottam, és az a kérdés kezdett el motoszkálni a fejemben, hogy miért nem változtatunk az életünkön, a rosszul bevált rutinjainkon, ha azok (már) nem tesznek boldoggá?! Miért csak sóvárgunk az után, amit mások birtokolnak a helyett, hogy hálásak lennénk érte, hogy példát mutatnak és leutánoznánk őket?

Mert félünk… Annyira nagyon félünk a változástól, az újtól, hogy inkább még ezt a mostani „nem szeretem”-állapotot is elfogadhatóbbnak tartjuk, mint kilépni az ismeretlenbe. Imádjuk a biztonságot, az állandóságot, s bár teljesen ellent mond a józanésznek; még akkor is így van ez, ha egy borzalmas házasság vagy egy pocsék állás feladása csupán a tét.

A helyett, hogy olyan messze futnánk, amennyire csak lehet, földbe gyökerezik a lábunk és győzködjük magunkat minduntalan, hogy „nem is olyan rossz ez”, vagy, ami még nagyobb csapda, elhitetjük magunkkal, hogy egy szép napon minden jóra fordul.

Pedig minél tovább maradunk ott, ahol nem az igazi, annál inkább ragaszkodni kezdünk hozzá, és annál nehezebb lesz elindulni. Ezért:

  • Ha nem motivál többé az állásod: állj fel

Mikor tanultál utoljára valami újat a munkahelyeden? Hányszor kapod magad azon, hogy percekig csak bámulod az idő múlását, azt várva, hogy leteljen a kötelező nyolc óra és felpattanhass az íróasztalodtól? A sikertől reméled a boldogságot, ezért hosszú éveket (évtizedeket) beáldozol, hátha eljön a várva várt áttörés; pedig addig nem leszel igazán sikeres, amíg nem azt csinálod, ami boldoggá is tesz! Nézz új lehetőségek után, és merj kockáztatni. Ha végül kiderül, hogy még ez sem az, amit keresel, már könnyebben állsz fel (újra) és egy lépéssel ismét közelebb kerülsz a megoldáshoz.

…Ja, és a váltás nem korhoz kötött: sosem lehetsz túl öreg hozzá, ne is próbálj meg ezzel érvelni!

  • Ha már nem építenek tovább a kapcsolataid: lépj tovább

Kemény dolog bevallani (hát még bevállalni!), ha kinőttük a környezetünket; pedig az érzés könnyen felismerhető. Pont olyan, mint, amikor a ruháit növi ki az ember: szúr, feszít, idegesít és baromi kényelmetlen. Legszívesebben letépnénk magunkról azonnal. Ha azt veszed észre, hogy miközben a barátod sztorizik, te egyetlen mondatával sem értesz egyet, vagy épp már a vacsorát főzöd agyban; lépj tovább. Persze nem kell feltétlen minden szálat elvágnod, néha az is éppen elég, ha csak ritkítjátok a találkozókat, vagy egy ideig nem keresitek egymást. Kardinális jelentőségű, hogy olyan emberekkel vedd körbe magad, akik pozitív hatással vannak rád, pluszt adnak az életedhez – és ez persze fordítva is igaz.

Ahhoz viszont, hogy új, építő jellegű barátságaid szülessenek, előbb helyet kell teremtened nekik; a régi, elhalt kontaktok kigyomlálása által.

  • Ha nem vagy elégedett a szerelmi életeddel: szakíts

Ne feledd: nem a kedvesed az utolsó élő ember a bolygón…! A romantikus kapcsolatok nem csak a félhideg homlokpuszikról és a közös esti vacsorákról kell, hogy szóljanak. A párod az az illető, aki reggelente feltölt és a nap végén alig várod, hogy magadhoz szorítsd. Történhet bármi, úgy érzed, együtt mindent meg tudtok oldani – még ha egy hadseregnyi gondot is kell legyőznötök. Mérgező, lehúzó légkörben egy percet se tölts tovább: valószínű, ő sem boldog, azért vált ilyenné – adj esélyt mindkettőtöknek egy megfelelő partner bevonzására azzal, hogy kimondod a végszót.

  • Ha nem szereted a várost, ahol élsz: költözz

Életünk során néha úgy érezzük, hogy a kicsi változások már nem segítenek: totális környezetváltozásra van szükségünk, különben megfulladunk. Nyugi, nem azt mondjuk, hogy már holnap költözz az ország (vagy épp a világ) másik végére; először csak játsz el a gondolattal: látogass el idegen városokba, szállj meg néhány éjszakára és fedezz fel új helyeket. Az utazás előtt írd össze, milyen szempontokat kell szemügyre venned és tudatosan haladj végig a listán. Az első és legmeghatározóbb; a város hangulata. Hogy érzed magad, amikor megérkezel? Megnyugtat, felzaklat? El tudnád képzelni, hogy ott éled a minden napjaid?

  • Ha nem tetszik, amit látsz: válts világ-szemléletet

Talán az összes közül ez a legnehezebb, mégis ez a kulcsa mindennek. Időről időre felül kell vizsgálni magunkat, a nézeteinket, főleg akkor, ha érezzük, hogy „valami nem oké”. A túl sok aggódás vagy agyalás semmit sem tesz jobbá; ne stresszelj azon, amit úgysem tudsz megváltoztatni. Az egyetlen dolog, amin állandóan és folyamatosan törnünk kellene a fejünket: hogy hogyan maradhatnánk örökre boldogok. Ahhoz, hogy kapj egy löketet a szemléletváltáshoz; néha külső segítség kell. Itt jön elő a megfelelően megválasztott barátok fontossága, de akár egy speciális segítő szakemberhez is fordulhatsz. Légy nyitott, és próbálj ki mindent, ami érdekel (pszichológus, kineziológus, családállítás, szomatodráma, életmódvezetés, stb., stb.).

Ha az életed bármely aspektusával elégedetlen vagy; cselekedj! Igen: ilyen egyszerű. Miért kell túl bonyolítani mindent? Csak tedd meg az első lépést, az már maga a változás… A többi pedig jönni fog magától.

gsbox_banner

Olvasd el ezt is:

Viszlát halogatás, helló boldog élet! – Nyolc intő jel, hogy ideje lépni

Érezted már, hogy megrekedtél egy élethelyzetben? Se előre, se hátra, mint a sárban ragadt autó… De vajon mióta vagy itt? Néha észrevétlenül a mindennapjaink részévé válik egy-egy kellemetlen érzés, és akár hosszú-hosszú évekig elvagyunk így. Amíg valamitől (vagy valakitől) meg nem csörren bennünk a lelki vekker: …

 

No Comments