Hirdetés (X)

Bolondulj meg! Legyél hülye!

 

Azt akarom, hogy sikítva nevess ha valaki viccet mesél, nem törődve azzal, hogy mit szól a főnököd, vagy a szemüveges könyvelő az üvegakvárium irodában. Ki a frászt érdekel, ha elhúzzák a szájukat? 

Azt, hogy ha bárkivel találkozol terítsd le hatalmas mosolyoddal, hogy szótlanul bámuljon rád és azt gondolja, gyönyörű vagy, érted?

Kérjél tripla cukrot a kávédba, extra csilit a hamburgerbe, három ruhából négy méretet, kék szemhéjfestéket, vagy éppen fekete körömlakkot! Ki mondta, hogy szabályok szerint kell élnünk minden nap?

Játszd el az utcán, hogy éppen boldog vagy, nevess mindenkire és számold, hogy hányan nevetnek rád vissza!

Vagy az a taxis a múltkor, emlékszel, akivel azt játszottad, hogy egy filmben vagy. Két nappal előtte nézted meg az „Éjszaka a földön”-t. Imádtad a filmet, kétszer is megnézted azt a brooklyni jelenetet. Aztán amikor lerohantál az utcára azon az őrült délelőttön, amikor baromi meleg volt és neked nagyon kellett látnod a fiút, tudod, na akkor! Azt mondtad a sofőrnek, hogy tekerjen ezerrel, mert szerelmi ügyről és életről meg lélekről van szó. Ő meg hosszan nézett rád és nevetett. Százhússzal száguldoztatok a körúton és a végén nem fogadott el pénzt csak sok szerencsét kívánt. Erre persze te elbőgted magad és arcon csókoltad a pasit. Vicces nem? Tiszta hülye vagy.

Emlékszem amikor nekiugrottál a kidobónak azon a szórakozóhelyen mert nem akarta beengedni a haverodat. Micsoda balhét csináltál, és nem érdekeltek a következmények. Meghaltál volna a legjobb barátodért.

Eszelősnek hívtak, de tényleg kikapartad volna a szemét, ha nem enged be? Szerintem igen.

Hová lett belőled?

Mikor az üzleti ebéden spagettit rendeltél, a könyöködön csurgott a lé és hagymakarikát ettél hozzá, na az késsz volt. A „fontos emberek” meg csak bámultak. Kit érdekel? A tárgyaláson meg színes rágógumilufikat fújtál vigyorogva, aztán a kéknyakkendős meghívott vacsorázni te meg leráztad. Miért is? Pedig azt mondta őrült vagy. Ha rendben lenne az életed nem is tudnál létezni és lélegezni.

Tudom, hogy az úgynevezett „józan emberek” nem értik meg, hogy miért kell nagy kanállal enni, pedig kell! Úgysem tudsz soha elaludni éjfél előtt, mert nem bírsz megülni a  seggeden, az íróasztalt nem neked találták ki.

Éjszaka más a város.

Az idegenek, akik hozzád tartoznak, akikkel minden éjjel együtt lélegzel a körúton, mert ők ugyanúgy túlégetik magukat, mint te, szóval ők tudják. Nem lehet másként. Csak idegenek vagytok egymásnak mégis minden éjjel együtt vagy velük, mert járjátok a várost valamit keresve, vagy találva, mit tudom én.

Akarom látni megint, hogy megfordulsz az utcán a pasik után, hangosan füttyentve és megbotránkoztatva. Pillát rezegtetve és az ártatlan gyerek nézésedet elővéve azt kérdezve: Mi van? Mi történt? Tudom, hogy ezt imádod. Attól érzed magad igazán nőnek, ha provokálhatod őket és dacosan visszautasíthatsz bárkit aki utánad liheg.

Akkor érzed az erődet ha tudod, hogy magadba keverhetsz bárkit és akárkit. Vicces. Akkor is ha minden ember aki ismer hülyének tart, akkor is ezer arcod közül a legőrültebbet akarom.

Csak félek, hogy nem mersz már ilyen lenni.

Te, ne félj.

gsbox_banner

 

No Comments