Alig ismerlek, de máris fontos vagy, és ez halálra rémít…

Azt nem tudom, hogy lesz-e belőlünk VALAMI. Vagy bármi. Még az elején vagyunk, és nem akarok túl sokat képzelni bele. Persze lehet, hogy ezzel már elkéstem.

Tudom, hogy még alig ismerlek, sőt! Ha őszinte akarok lenni magamhoz, még azt sem pontosan tudom, hogy én mit keresek. Vagy úgy általában, mit szeretnék az életemmel kezdeni.

Nem azért, mert ma kezdtem, hanem, mert olyan zavaros mostanság minden.

A barátaim persze óva intenek, azt mondják féltenek attól, hogy túl sokat képzeljek bele egy olyan dologba, ami éppen, hogy csak elkezdődött.

Tudom, hogy igazuk van, de egy valamiben nincs. Nem tudom milyen az, hogy “éppen, hogy csak elkezdődött.”

Mindig is nehezen tudtam parancsolni magamnak, képes vagyok azonnal boldog lenni.

Nem tudom hideg fejjel mérlegelni a dolgokat, ha tetszik valami akkor azt tetszik, akarom, szükségem van rá, érezni akarom, megélni, elveszni benne, belehalni, újra feltámadni, sírni és nevetni miatta.

Mások szerint ez nem jó így.

Szerintem meg ilyen vagyok, tehát túl sok választásom nincs. Másmilyen nem tudok lenni.

Vagyunk, akik vagyunk.

Én nem tudom, hogy hogyan kell hűvösen viselkedni. Játszani.

Taktikával kimunkálni, hogy hogy kell viselkedni egy ilyen, vagy olyan helyzetben. Én nem vagyok az, aki kivár, aki hátralép, mert úgy okosabb.

Én nem ülök csendben a telefon mellett, ha hallani akarom a hangodat. Én nem halasztgatom a találkozókat, hogy ezzel emeljem az est fényét. Én nem várok órákat, míg válaszolok az üzenetedre.

Én telefonálok, én igent mondok, én üzenetet küldök.

Mindketten túl vagyunk már a “rosszkor voltam rossz helyen”, a “másikat választott” a “nem tudom miért hagyott el”, a “visszament az exéhez” típusú kapcsolatokon.

Most már mások a szabályok.

Én őszintén játszom. Mert ez is egy játék.

Az a neve, hogy “nézzük meg hová jutunk együtt.”

Nem tudom mi lesz belőle, de egy biztos: reggel szeretnélek megcsókolni, és este szeretném tudni milyen napod volt.

Ennyi, és nem több…

De lehet, hogy ez is elég … Kezdetnek.

gsbox_banner

Nem akartam, mégis beléd szerettem

No Comments