Advertisement

Van néhány probléma azzal, ha a gyerek folyamatosan kitűnő tanuló

Tanulj, hogy legyen belőled valaki! Vagy: Hibázz, hogy az legyen belőled, amit csak akarsz!

Természetesen nem arra biztatunk, kedves szülő, hogy hajtsd el a gyereket a könyvek mellől! A tanulás elhanyagolására sem buzdítunk. Azt azonban érdemes megvizsgálni, hogy milyen hatásai vannak/lehetnek annak, ha a gyerek „színjeles” diák.

Naponta jönnek hírek mesés meggazdagodásról, égbe szökő karrierekről olyan hősökkel, akik nem kaptak gerincferdülést az iskolában a folytonos jelentkezés okán. Sokak számára ismert tény, hogy a tanulmányi teljesítmény és az életben elért (üzleti) sikerek között nincs összefüggés.

Úgy is mondhatnánk, hogy aki jó képességű, kiválóan teljesített az iskolában, megannyi diplomát szerzett, összefoglalóan: jó tanuló; az közel sem biztos, hogy kiugróan sikeres is lesz. Sőt: tekintettel arra, hogy a népesség nagyobbik hányada nem ebbe a kategóriába tartozik, illetve a sikeres karrierhez nem feltétel a kiváló iskolai pályafutás, könnyen belátható, hogy a sikeres vállalkozók, üzletemberek között kisebbségben vannak a kitűnő tanulók.

Na de miért? Van képesség, van ötlet, van akarat, akár még tehetség is van, miért kénytelenek végül mégis a jó tanulók közepes munkákat vállalni a rossz tanulók virágzó vállalataiban?

#1 A hibáktól való félelem: kudarckerülés

A kitűnő diák fél a bukástól, a sikertelenségtől. Részint ezért is tanult olyan jól. Aki viszont mindig felkészült, mindig maximálisan teljesít, az nem tanulja meg, milyen hibázni. Nem szokott hibázni, nincs is rá módszere, hogyan kell javítani – és ez meglehetősen nagy hátrány. Egy vállalkozás, egy üzlet felépítésében többnyire járatlan úton kell elindulni, ilyen helyzetben a hibák és javítások szűnni nem akaró sorozata elkerülhetetlen. Egy rutinos bukdácsolónak ez nyilván sokkal könnyebben megy. Persze: az intelligens embert rugalmas gondolkodása, a váratlan helyzetekhez való gyors alkalmazkodása átsegítheti a nehézségeken, de a zsigeri rutinnal akkor is nehéz felvenni a versenyt.

#2 Ehhez nem értek

A rossz tanuló nem mond ilyesmit. A rossz tanuló mindenhez ért. Mindenhez is. A jó tanuló csak azzal foglalkozik, amihez úgy érzi, megvan a tudása – ismét leginkább a kudarc elkerülése érdekében. Nem hibázik, de nincs is esélye, hogy véletlenül rátaláljon újszerű megoldásokra.

#3 Felkészülés – tettek nélkül

Méghozzá tökéletes, kiváló felkészülés. Ez a jó tanuló jelmondata, ennek megfelelően folyamatosan készül, aztán még jobban, hogy mindig maximálisan felkészült legyen. Ettől érzi magát biztonságban, nagyon jól is megy neki, a felkészülésben utolérhetetlen profi. És aztán végül nem tesz semmit. Tudja, mit kell megtanulnia, megtalálja a forrást és megszerzi a tudást: az elmélet perfekt. Csak a tettek mezeje marad érintetlen. A gyakorlat más, ott váratlan dolgok következhetnek, olyanok is, amikre nem lehet felkészülni. És ez riasztó.

#4 A kitűnő az elfogadható. Ha csak „jó”, az bukás

Azt ismerik, hogy a jó tanuló és a rossz tanuló együtt részegednek le a kocsmában a szemeszter végén, a rossz tanuló örömében, mert csak kettőből bukott, a jó tanuló bánatában, mert volt egy négyese? Nem, ez nem vicc. Ha valaki arra tréningezi magát, hogy mindig, mindenből kiválóan teljesítsen, azt valóban erősen frusztrálhatja, ha olykor becsúszik egy kicsivel halványabb teljesítmény valamely kedvezőtlen körülmény miatt. És hát az üzleti életben bizony vannak olykor kedvezőtlen körülmények. Akár éppen még pofonok is. A jó tanuló ilyenkor kétségbe esik, önmagát vádolja és bizonytalanul tántorog. A rossz tanuló megrázza magát és megy tovább. Vagy visszaüt.

#5 Empátia és becsület

Ez a legrosszabb. Mármint: a jó tanuló legnagyobb hátránya kifejlett empatikus készségében, etikus magatartásában, szociális érzékenységében gyökerezik. A szabálykövető magatartás és a másokra tekintettel levés igen szép erények és módfelett hasznosak az élet számos területén. Ám ha egy vállalat felépítéséről van szó, ez az attitűd nem túl előnyös. Szokás mondani, hogy üzletben nincs barátság, meg hogy az erősebb kutya kopulál, illetve ott vannak a farkastörvények is stb. Nem véletlenül szokták. Ha bizniszbe fog az ember, meg kell szoknia, hogy nem lehet mindig mindenkinek jó. A jó tanuló ezt nehezen szokja meg. A rossz tanulónak nem kell megszoknia, ő egyébként is így tudta.

De nincs veszve semmi! Hibázni sose késő! Summa cum laude diplomával is el lehet kezdeni. Mondjuk ne rögtön egy saját biznisszel, előbb érdemes néhány apróbb hibát véteni biztonságosabb körülmények között. Például a munkahelyen. Ha elég erősre sikerül, máris megvan a kényszerítő körülmény a saját vállalkozás indításához…

gsbox_banner

No Comments