Így csinálják mások, avagy Joyeux Noel, karácsony a Föld körül!

A karácsonyt a Föld minden sarkában ünneplik, hol így, hol úgy. Amilyen sokfélék vagyunk mi emberek, olyan sokfélek a karácsonyi szokásaink is. Nézzük hát, hogyan csinálják mások!

Belgium: Zalig Kerstfeest, Joyeux Noel !

Köszönhetően a flamand, német, francia és svájci hagyományok keveredésének a karácsony egyszerűen meseszép Belgiumban és nem csak azért, mert minden üzlet és otthon csodásan fénylő díszbe öltözik. A Mikulás, akarom mondani a Sinterklaas, kétszer is hoz ajándékot a belga gyerekeknek: először december hatodikán, amikor apró ajándékokat pakol a gyerekek csizmájába, majd szenteste újabb ajándékokkal tér vissza és immár a karácsonyfa alá helyezi őket. Ezután a család és a barátok együtt ünnepelnek, és közben főként tengeri herkenytűkkel készített falatokat vagy pulykát és malacot fogyasztanak. A legjellegzetesebb karácsonyi édesség a  kerststronk, amely tulajdonképpen egy piskótatekercs és egyben nagyon hasonlít a franciák fatörzs nevű süteményére is.

Spanyolország: Feliz Navidad!

A buzgó katolikus spanyolok ünnepét természetesen mélyen áthatja a vallás. A fő attrakció mégis egy felettébb nevetésges kis figura, aki Caganer névre hallgat, és aki egyébként a betlehemi jelenet része, valahol mindig annak környékén bújik meg.  Eredetét senki sem ismeri, annak ellenére, hogy többekben felmerültek már kérdések, elnézve félig guggoló alakját, amely olyan, mintha éppen a vécére igyekezne (bár az eredményt tekintve, nem jutott el odáig). “Nochebuena” vagyis szenteste a bejárati ajtó mellett minden lakásban egy gyertya ég, majd ahogy az első csillag megjelenik az égen, a nagyobb tereken örömtüzeket gyújtanak. Ezt követően veszi kezdetét otthon, családi körben az ünnep.

Tömérdek finomsággal készülnek, minden van, mi szem-szájnak ingere kezdve a  mandula levestől, a szopós malacon és a számos tengeri herkentyűn át, egészen a turrónig és a polvorón nevű hagyományos süteményig. A családtagok körbelátogatják egymást, hogy aztán a végén egy nagy közös ünneplésbe forrjanak össze . Mindenki mindenkit megajándékoz, teljes a boldogság és a szeretet. A baszkoknál ellenben kicsit eltérőek a szokások: az ajándékokat az Olentzero névre hallgató Mikulás hozza, és karácsony estéjén paraszt gúnyába öltözött gyerekek járnak házról-házra, hogy énekükért cserébe tojást és narancsot kapjanak, amelyet később édességre cserélnek,  és a végén egymás között szétosztanak.

Skandinávia: God Jul!

Ha belesnénk svéd otthonokba, akkor egy kecskét szinte biztos, hogy mindenhol találnánk. A skandináv nép egyik fő karácsonyi jellegzetessége a szalma kecske, amely vagy a karácsonyfa alól kukucskál vagy már egyenesen az ablakpárkányról. Ennek a nagy kecske-kultusznak az az oka, hogy régen a gyerekek azt hitték, hogy ő hozza az ajándékokat. A karácsonyfákat csak úgy, mint mi magyarok, szenteste előtt állítják fel és hasonlóképpen is díszítik.

Norvégiában egyetlen partvist vagy seprűt sem szabad karácsony estéjére elöl hagyni, ugyanis szenteste járőröznek a boszorkányok, akik ellopkodják az elöl hagyott seprűket, hogy azon repkedjenek mindenfelé. Karácsonyfáikért a norvégok szívesen mennek maguk az erdőbe és náluk is az a szokás, hogy a szülők titokban díszítik fel. Amikor mindennel kész vannak, egymás kezét megfogva körbejárnak a fa körül és közösen énekelnek.

Németország: Froehliche Weichnachten!

A legtöbb karácsonyi tradíció, amely Magyarországon is elterjedt Németországból ered: az adventi koszorú, a december hatodikán érkező Mikulás, és a többi karácsonyi szokás is . Természetesen a német gyereknek sem a Mikulás, hanem a Jézuska hozza az ajándékot. Még a tannenbaum, azaz a karácsonyfa díszítése is egészen hasonló a magyarhoz, annyi különbséggel, hogy ők minden karácsonyfán elrejtenek egy uborkát formázó karácsonyfa díszt, amely azé a gyermeké lesz, aki karácsony reggelén először megtalálja.

Görögország: Kala Christouyenna!

Advent idején otthonaikba bazsalikommal körbetekert kis fa kereszteket lógatnak egy tál víz fölé, melyből naponta szétspriccelnek egy keveset, hogy ezzel tartsák távol Killantzaroi-t, azaz az ördögöt. Szintén maga az ördög miatt karácsony és vízkereszt között különösen ügyelnek arra, hogy a kémények megállás nélkül füstöljenek, nehogy bemásszon otthonaikba Killantzaroi, aki ez esetben csupa huncutságot művelve rossz szerencsét hozna a családra. Szenteste főleg a fiú gyerekek járják az utcákat, kezükben saját maguk által kidekorált kishajókkal és “kalanda”-kat, azaz karácsonyi dalokat énekelnek. A legtöbb családban a főétel bárány vagy disznóhús, melyhez általában kenyeret esznek. Desszertek közül leggyakrabban a baklava és a hozzá hasonlóan édes, arany színű és ropogós kataifi, valamint a theeples nevű mézes tekercs kerül az asztalra.

Grönland: Juullimi Ukiortaassamilu Pilluarit!

A karácsony ebben az északi országban is az év fénypontja, már csak azért is, mert ekkorra már szinte egész napos a sötétség. Mivel ők vannak a legközelebb az Északi-sarkhoz, erősen vitatják a Mikulás lappföldi származását, és meg vannak győződve arról, hogy a nagyszakállú Grönlandról származik. Egyébként előszeretettel mennek karácsonykor templomba, az ünnepet mégse a kis Jézus születése hatja át, hiszen náluk például egyáltalán nem jellemző a betlehem készítés. A karácsonyfát december 23-án éjszaka díszítik, és huszonnegyedikén reggel már lehet is bontani az ajándékokat.  Amíg a britek nyakig merülnek a pulykában, addig a Grönlandon élő inuitok lelkesen falatozzák a kiviakot, amely a legfontosabb téli eledelük. És egyben a legbizarrabb is. Elkészítése egyáltalán nem  egyszerű, hiszen először is egy fókát kell leölni hozzá, majd bőrébe akár háromszáz kedves északi madár, az alkabukó húsát töltik töltik bele (szőrőstül-bőröstül), melyet ezután akár tizennyolc hónapig is erjesztenek. Mivel fenyőfa nem él meg az országban, külföldről kell beszerezni, és általában gyertyákkal és díszekkel díszítik. Akik pedig nem engedhetik meg maguknak ezt a luxust, azok uszadékfát díszítenek fel hangával.

Kanada: Merry Christmas, Joyeux Noel!

Mivel a kanadaiaknak többféle őseik vannak, a karácsonyi hagyományok is igen eltérőek a skót, a francia, vagy az angol származásúaknál. Ami közös és mindenhol megegyezik, az az, hogy a gyerekeknek a Mikulás hozza az ajándékot és teljes meggyőződéssel állítják, hogy Kanadában lakik. Az 1700-as években betelepült németeknek köszönhetően nagyon sok szokás megegyezik, így az adventi kalendárium, a mézeskalács házikó, és még a karácsonyfa is. Apropó karácsonyfa! Az ország keleti részén, Nova Scotia-ban nőnek a legnagyobb fenyőfák, melyekből minden évben a legszebbet és a legnagyobbat Bostonba szállítják, ezzel  fejezve ki hálájukat az 1917. decemberében bekövetkezett halifax-i robbanásnál nyújott bostoni segítségnyújtásért.

Az amerikai barátok azóta is nagyon értékelik ezt a gesztust, és minden évben külön ceremónia keretében állítják és díszitik fel a hatalmas karácsonyfát, mellyel a karácsonyi időszak is kezdetét veszi. Míg a francia részen minden otthonban megtalálhatók a betlehemek, addig a keleti parton maszkos kis alakok járják az utcákat és hangos csinnadrattával riogatják a szomszédokat. Amelyik álarcos lelepleződik, annak le kell vetnie álruháját és több zajt nem csaphat. Az álarcosok házról-házra járva megkérdezik a gyerekeket, hogy jól viselkedtek-e, és aki egész évben jól viselte magát, még édességet is kaphat. Ami a karácsonyi menüt illeti, Kanadában van minden: pulyka, malac, hal, homár, rák…

Japán: Meri Kurisumasu!

Azoknak, akik Japánban ünneplik, a karácsony inkább világi, vagy sokkal inkább kereskedelmi ünnep, mert annak az egy százaléknak, akik keresztények, főleg a vásárlásról szól ez az időszak. A gyermekeknek a buddhista vallásban a jó szerencse isteneként tisztelt Hoteisho hozza az ajándékokat, de még ennél is fontosabb, hogy az embernek legyen deeto-ja, vagyis randija huszonnegyedikén este. Ha már az ajándékoknál tartunk, említsük meg az “oseibo” intézményét is. Ez a hagyomány nem közvetlenül a karácsonyhoz kapcsolódik, inkább az egész időszakhoz, de ami a legfontosabb, hogy mindenki mindenkit megajándékoz: barátokat, kollégákat, szerelmes párok egymást…  Ami a karácsonyi menüt illeti, “hála” egy sikeres reklámkampánynak a hetvenes években, a szigetországban nincs karácsony KFC nélkül, és ezen a napon nem létezik más, mint a rántott csirke. Mivel a karácsony nem nemzeti ünnep, így december 25-e is rendes munkanap, sőt! Ezen a napon már eltűnik minden karácsonyi dekoráció és csak a közelgő japán újév tartja lázban az embereket, amely számukra sokkal nagyobb jelentőséggel bír.

Ausztrália: Merry Christmas!

Az biztos, hogy szegény Télapó piros ruhájában alaposan megizzadna decemberben Ausztráliában, sőt a rénszarvasok se bírnák sokáig a kánikulát, amely karácsonyhoz közeledve egyre forróbb lesz. Ez persze egy cseppet sem tántorítja el az embereket, hogy hópelyhes és egyéb téli mulatságokat ábrázoló képeslapokat küldözgessenek egymásnak. Ahogy sétál előre a december, úgy készülődnek azért ők is, énekelve sok szép karácsonyi dalocskát. Az angol hagyományoknak megfelelően készül a pulyka, de sok helyen jellemző a kerti sütögetés is. A finom ebédet követően pedig mi mást csinálnának, mint fognák a szörfdeszkát, a fürdőruhát és irány az óceán.

Mexikó: Feliz Navidad!

Minthogy az emberek nagy része az országban római katolikus, a karácsony is igazán vallásos ünnep. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a kilenc napos rituálé, amely a karácsony előtti kilencedik napon kezdődik és amelyet “Posada”-nak neveznek. Ennek keretében a résztvevők gyertyákkal a kezükben járják az utcákat, magukkal cipelve Szent József szobrát, és keresik a megfelelő helyet a kis Jézus megszületéséhez, amelyhez a szükséges betlehem minden templomban és otthonban megtalálható. Szenteste aztán összegyűlik a család és reggelig tart a mulatozás. A legfontosabb karácsonyi dekoráció természetesen a betlehem, bár mellette azért fel-fel tűnik a karácsonyfa is, és bár a manapság már karácsonykor is kapnak a gyerekek ajándékot, a fő ajándékosztás vízkeresztkor van, amikor a Három királyok hozzák a meglepetéseket.

Bárhol is legyél, mi nyugodt és szeretettel teli ünnepeket kívánunk neked!

gsbox_banner

No Comments