Néha úgy érzed, hogy a lelked elfáradt…

Vannak olyan idők, amikor fogalmunk sincs arról, hogy mit is akar tőlünk az élet.

Mintha egy végtelen labirintusban bolyonganánk, fény és megoldás és vég nélkül. Azt érezzük, hogy láthatatlan kezek terelgetnek erre, vagy arra, de nem tudjuk mi a jó, és mi a rossz.

Néha úgy érezzük, hogy teljesen egyedül vagyunk. Még akkor is, ha szerető család és barátok vesznek körül, ha egyébként minden rendben van. Indok nélkül elszomorodunk, nem tudjuk értékelni amink van.

Érezted már te is ezt az érzést? Mintha minden ami történik, rajtad kívül álló dolog lenne?

Elfáradt a lelked. Sok volt a stressz, a világ nem egy szép hely, és mindenki csak magával törődik.

Pedig valójában hiszel benne, hogy az emberek jók. Csak a világ, amiben élünk néha elcsúfítja őket.

Szóval bocsáss meg az embereknek. Ők azok, akik.

Mindenkinek van egy története, mindenkinek van egy fájdalma, amit magában dédelget. Ha van bátorságod hallgasd meg őket.

De ha úgy érzed kérj időt.

Szállj ki, sétálj, legyél egymagadban. Érezd újra, hogy te vagy te, hogy erős vagy és megállíthatatlan.

A lelkünk is elfárad, és ilyenkor pihenni kell.

Lehet, hogy nem megy az alvás mert álmatlanul hánykolódsz. Lehet, hogy a gondolatok megállás nélkül a fejedben gurguláznak, de tudd, ez azért van, mert törődsz.

Mert törődsz másokkal. Mert csak annak fárad el a lelke, akinek van.

Neked van.

Légy büszke. 

Lehet, hogy furcsa vagy, bolond, vagy túlságosan elkötelezett aziránt, amit szeretsz.

De túlélő vagy. Efelől ne legyen kétséged.

Csak egy kicsit elfáradtál.

Emlékezz az első csókra, a gyerekkorra, a kedvenc pillanataidra az iskoládban. Beszélj azzal az emberrel, aki mindig felvidít.

Tegyél egy sétát a friss levegőn. Érezd a napot a bőrödön. Hallgasd a kedvenc zenéidet újra és újra. Nézd meg a kedvenc filmjeidet. Újra és újra.

Hagyj magadnak időt.

Rengeteg energiád van élni. Rengeteg energiád van tenni.

Használd.

gsbox_banner

Én voltam a lány, aki senkinek nem kellett…

No Comments