Ne lepődj meg, hogy nincs rád szüksége, hisz te tanítottad meg, hogyan legyen egyedül…

Ne lepődj meg, ha nem téged hív, ha valami jó vagy rossz történik. Hiszen eddig sem voltál ott, ha szüksége volt rád.

Te tanítottad meg, hogy csak magára számíthat.

Ne lepődj meg, hogy végül több időt tölt barátokkal, mint veled. Te tanítottad meg, hogy ha vele vagy, ő nincs jelen. Nem figyelsz rá, amikor megszólal, nem válaszolsz a kérdéseire, nem reagálsz a mondataira. Nem emlékszél a történeteire, ignorálod a kéréseit. Te tanítottad meg arra, hogy soha nem fogsz rá annyira figyelni, mint a barátai.

Ne lepődj meg azon sem, hogy abbahagyta a tervezést. Mivel mindig mindenre nemet mondasz, ő elfáradt kicsit. Te tanítottad meg arra, hogy a jövőjét nélküled kezdi el elképzelni. Mert nagyon is úgy tűnik, hogy te nem akarsz benne lenni.

Inkább egyedül lennél, mint vele.

A világ az ő szemén keresztül nem érdekel.

Ne lepődj meg azon, hogy már nem hiányzol neki. Már nem hiányol téged. Mert megtanítottad neki, hogy TE nem érzed az ő hiányát.

Nem érezi úgy, hogy bármi fontosat hozzátenne az életedhez. Nem mutattad ki az érzéseidet, nem mondtad neki, hogy értékeled a jó tulajdonságait, és elfogadod a rosszakat.

Soha nem mondtad.

Ne lepődj meg, ha szép lassan ő is elkezdett ignorálni téged. Ez egy válasz, egy reakció. Elege lett abból, hogy mindig neki kellett kompromisszumot vállalni. Neki kellett áthúzni a terveit miattad, mindig ő volt, aki jobban, tovább próbálkozott.

Ő volt az, aki többet fektetett a kapcsolatba, aztán rájött, hogy ez egy ROSSZ befektetés.

Nem egyik napról a másikra történt, hogy szép lassan eltávolodott. Hiszen nem adta fel. Harcolt. Próbálkozott. Aztán rájött, hogy mit érdemel. Kinyitotta a szemét és látta, hogy boldogtalan.

Kinyitotta a szemét, és látta, hogy készpénznek vetted, hogy ott van, és, hogy ő jobbra, többre vágyik.

Hogy ő jobbat és többet érdemel.

Mert annyi mindent képes adni.

Neked is, de te nem viszonoztad.

Ne lepődj meg, hogy elmegy.

Mert nincs rá oka, hogy maradjon.

No Comments