Szerencsére nem azt kaptam, amit akartam…

Esküvő, boldogság, család… illetve nem… Nem minden házasság végződik boldogan.

Mikor véget ért a házasságom rengeteg érzelem kavargott bennem. Olyan mélyen éreztem az elutasítást, hogy az szinte lebénított, az önbizalmam odalett, a fájdalom legtöbbször elviselhetetlennek tűnt.

Az első gondolatom az volt, hogyan hozzam helyre? Most volt meg álmaim esküvője, nem lehet, hogy vége.

De mit teszel, ha a békülés lehetetlen? Mikor a másik máris tovább lépett?

Hogy mit?

Kibírod.

Nem minden kapcsolat fog happy end-del végződni, és ez rendben is van.

A szakítás nem egyszerű, és nem hinném, hogy lenne bárki, aki átesne rajta, ha nem lenne szükséges. Főleg, ha rengeteg munkát fektettél abba, hogy ne így érjen véget, ha egyszer véget kell érnie.

De az igazság az, hogy néha eljön az a pont, amikor elég volt, amikor nem szabad tönkre tenned magad, miközben két kézzel kapaszkodsz egy nem működő kapcsolatba, mikor nem harcolhatsz valaki olyanért, aki nem tanul a hibáiból, és nem tudja azt adni neked, amit megérdemelsz.

Emlékszem, mikor zokogva hívtam anyámat, hogy nem bírom tovább. Hogy még mindig megcsal. Miért nem vagyok elég neki? Ezerszer megígérte, hogy nem hazudik többet, de sorra derültek ki a dolgok.

Egyre többet vett ki belőlem az egész.

Ez egy olyan érzés, amit nem lehet leírni.

Az egyik legrosszabb fájdalom, amit el lehet képzelni. Emlékszem, arra gondoltam, sosem fogom elérni a fényt az alagút végén.

Tudtam, hogy a következő hónapok a soha el nem apadó könnyekről, a túlgondolásról és az árulásról fognak szólni.

De lassan a pusztítás, amit a másik fél okozott elkezd majd halványulni. Elkezded összeszedegetni az összetört szíved darabkáit, hogy a helyükre illeszthesd őket. Az emlékek néha még el fognak önteni, de már nem fognak padlóra küldeni, mint azelőtt.

Meg fogod találni a békét, tudva, hogy milyen messzire jutottál azóta, és hogy már nem vagy gyenge.

És amikor értelmet nyer ez az egész te is belátod majd: jó, hogy nem így alakult…

 

Olvasd el ezt is:

A *durva* szakításból is van kiút, még ha most nem is látod…

No Comments