Ilyen *tényleg* rátalálni a szerelemre, mert sokkal több, mint izgatottnak lenni állandóan

Amikor a pillangók repdesnek a hasadban… Ismerős az érzés? Amikor non-stop vigyorogsz és tiéd a világ? A szerelem ennél jóval több…

Megtettem, amit meg lehetett tenni. Elkövettem a világ összes hülyeségét, még akkor is, amikor pontosan tudtam, hogy ezt most nagyon nem kéne.

A világ legédesebb srácát nem hívtam vissza, a leghülyébbe pedig évekig voltam szerelmes, mert abban bíztam, hogy egyszer majd rájön, hogy én vagyok AZ. Persze nem jött rá. Mondtam nemet ok nélkül, és igent ugyanilyen okból.

Bőgtem ordítva a barátnőm kanapéján mert a “falu bikája” engem is megcsalt. Mégis mi mást vártam? És sírtam ugyanezen a kanapén, mert tudtam, hogy a hároméves kapcsolatomnak vége van, kihűlt, mindkettőnk érdekében tovább kell lépnem.

Hajszoltam a szerelmet ott, ahol soha nem volt, és dobtam el magamtól úgy, hogy utána évekig bántam.

Bántottak, és bántottam, néha minden ok és ráció nélkül.

Mindig tudtam, hogy nem könnyű velem, mert a maximumot várom el, és a maximumot adom. Néha nem könnyű elfogadni ezt sem.

De valahol, az agyam hátsó részében, valahol ott, ahol a kimondatlan, de biztos dolgokat tartjuk tudtam, hogy ha megérkezik az akire tényleg várok, azt tudni fogom.

Ha megismerem talán nem ismerem fel azonnal, de lesz egy érzés, egy megnyugvás, amikor vele vagyok, amivel üzen az ismeretlen: el ne ereszd.

… és akkor hirtelen mindennek értelme lesz.

Minden rossz döntés, minden szakítás, minden szívfájdalom értelmet nyer: így kellett lennie, mert különben nem találkoztunk volna.

Különben ő is és én is mással lennénk.

És ha mással lennénk nem lennénk boldogok.

Értelmet nyer, hogy milyen szeretni, hogy milyen beengedni valakit az összes titkodba, megmutatni neki, hogy ki vagy valójában.

A legrosszabb napodon, és a legnagyobb boldogságodban.

Reggel, délben, este. Taknyosan, szőrösen, betegen, álmosan, elkeseredve, depressziósan, munkamániásan, érdektelenül és értelmetlenül.

Minden arcod látta.

És te is az övét.

És nem gyengült a kapcsolat, hanem erősebbé vált.

Minden nap.

A pajzsokat leengedted, az ablakot kinyitottad.

Nem érhet baj.

 

Olvasd el ezt is:

Soha ne felejtsd el, hogy a szerelemre megéri várni

No Comments