Nem mindenkinek van helye az életedben, bármennyire is szeretnéd…

Egy barát, egy szerelem, egy családtag. Hányszor, de hányszor érezted már azt, hogy te szorosabb kapcsolatot szerettél volna, mégis csalódnod kellett…

Az emberi kapcsolatok, legalábbis azok, amelyek egészségesek, kölcsönösségen kell alapuljanak. Természetesen nem arról beszélek, hogy adok-kapok alapon, szigorú táblázatba foglaljuk bele, hogy ki, mit ad, ki, mit tesz bele.

A természetességről beszélek.

Arról, hogy ha valakire sokat gondolsz felhívod, és megkérdezed hogy van. És lehet, hogy nem másnap, vagy két hét múlva, de ő is megteszi ezt. Érdeklődik, utánad nyúl, fontos vagy neki.

Azokról a kapcsolatokról beszélek, ahol nem kell minden nap üzenni egymásnak, akkor is tudjuk, hogy ha baj van, akkor jönne. Azokról, ahol előfordul, hogy néha hónapokra szem elől tévesztjük egymást, mégis, valahogy soha nem feledkezünk meg a másikról.

Előfordul azonban, hogy a kölcsönösség elmarad.

Egy bizonyos idő után megtanuljuk, hogy hiába fontos számukra valaki, szeretünk a társaságában lenni, feltölt minket, boldoggá tesz minket, nem feltétlenül érzi ő is ugyanezt irántunk.

Ez a felismerés lehet nagyon fájdalmas, különösen akkor, ha mondjuk egy családtagról van szó, vagy egy olyan emberről, aki számunkra nagyon fontos.

Vagy Ő, vagy a véleménye.

Előbb utóbb muszáj levonni a következtetést, hogy az emberek jönnek és mennek az életünkben, még akkor is, ha épp egy fontos pillanatban lépnek be.

Lehet, hogy a következő pillanatban már ott sincsenek.

El kell fogadnunk, hogy vannak olyanok, akik csak pillanatnyilag részesei az életünknek.

Csak azért jönnek, hogy átmenetileg segítő jobbat nyújtsanak, aztán már tovább is álltak.

Van, aki csak azért jön, hogy egy BIZONYOS leckét megtanítson, és bármennyire is úgy érezzük, hogy még szükségünk van rá, valójában nincs.

Akkor sincs, ha ezt erőltetnénk.

Nem lehet.

Egy dologban biztos lehetsz: akinek jönnie kell, jönni fog.

Akivel dolgod van, azt nem tudod kikerülni.

De a kapcsolat végét sem tudod kikerülni, mert ha tovább kell lépnie (akár neked, akár neki), akkor ez meg fog történni, bármennyire is nehéz ezt elfogadni.

Mondhatod, hogy szerinted ő volt a tökéletes társ, barát, kolléga… lehet, hogy abban a pillanatban, akkor és ott Ő volt.

De a közös utatok véget ért.

Nem mindig könnyű ezt elfogadni, de beleragadni elmúlt dolgokba sokkal nehezebb, és rosszabb.

 

Olvasd el ezt is:

 

Talán azért kell várnod, mert éppen azt tanulod, hogy mindennek *rendelt* ideje van…

No Comments