Lassan megbékélek a gondolattal, hogy mindennek rendelt ideje van

Lassan békét kötök az idővel, megtanulok lelassulni, megtanulom könnyedén venni a dolgokat. Megtanulom azt is, hogy nem erőltetem azt, aminek nem kell megtörténnie…

Lassan megtanulom azt is, hogy talán nincs igazam mindenben. Talán nem vagyok mindentudó, és egyáltalán nem tudhatom biztosra, hogy minek, hogyan kell történnie. Erre ugyanis nincs biztos recept.
Nincs egy központi nyilvántartás, ami előírja, hogy bizonyos életkorban már házasnak kéne lenni, vagy főnöknek a munkahelyeden, vagy kéne, hogy legyen két gyereked, balatoni nyaralód. Volt egy elképzelésem az életről, és néhány úgy is alakult.
Néhány viszont nagyon, de nagyon nem.
De élvezem az utazás, a kalandokat, a kihívásokat, amelyeket az élet ad.

Lassan megtanulom, hogy bíznom kell az időzítésben, hisz minden évben tanulok valami újat. A munkámban, a magánéletemben, vagy épp magammal kapcsolatban.

Lassan ráeszmélek, hogy az idő nem mindig nekem dolgozik, de egy biztos: hosszú távon JÓL dolgozik. Az elmúlt évek azt mutatják, hogy hiába feszültem meg, nem kaptam meg azokat a dolgokat, amelyeket szerintem meg kellett kapnom. A dolgok summája az: így volt jó.
Nem volt itt az ideje. Nincs mindenre magyarázat, de végül összeáll, és nem kell mindenre magyarázat.
A dolgok néha csak megtörténnek anélkül, hogy mi bármilyen erőfeszítést tennénk…
Lassan megértem, hogy értem történik minden úgy, ahogy történik. Mert pontosan ott vagyok, és akkor, amikor lennem kell.
A várakozás, a türelem nem rossz. Ez nem azt jelenti, hogy passzív vagyok, vagy nem érdekel az életem. Hiszen egy aktív embernek kínszenvedés nem csinálni semmit. Talán az egyik legfontosabb lecke: amikor nyugton kell maradni.
A várakozás nem azt jelenti, hogy elbuktál, vagy nem teljesítesz jól. A várakozás az életünk része. A türelem olyan valami, amit újra és újra tanulnunk, gyakorolnunk és elfogadnunk kell.
És nem mindig jár érte jutalom. Legalábbis nem szemmel látható dolgok.
A várakozás nem azzal ér véget, hogy elegünk lesz belőle. Ugyanis nem mi döntjük el, hogy meddig kell várnunk …
Lassan megtanulom, hogy nincs gond azzal, ha valami később érik be, ha valamivel többet kell dolgozni. Vannak dolgok, amelyekhez tényleg több idő kell. És ez nem a világ vége.
Az idő és a türelem lassan értelmet nyert számomra. Nem erőltetem az életem, mert ÉN sietek.
Nem sietek.
Lassan megtanulom, hogy mindennek rendelt ideje van.

No Comments