Toxic positivity, amikor a “jó tanácsok” csak ártanak …

Ismersz olyan embert aki mindig boldog, és mindenre van egy inspiráló mondása? Akkor is, amikor nincs ott a helye vagy inkább csöndben kéne maradni? Sajnos egyre többen tapasztaljuk, hogy az “örök jókedv” mérgező is lehet…

Vigasztaló szó mindig jól esik, hiszen az életben nem csak vidám napok várnak ránk. Aki mást mond, az minden bizonnyal hazudik. Ha valaki folyton jókedvű és nincs soha egyetlen rossz napja sem, akkor kezdj el gyanakodni, hogy bizony vele valami komoly baj van.

Az élet sokszor nehéz, fáradtak vagyunk, veszteség ér bennünket, kudarcot vallunk egy megmérettetésen. Teljesen normális, ez az élet része.

Ilyenkor fontos, hogy ha egy szerettünket, vagy barátunkat támogatjuk, akkor válogassuk meg a szavainkat, hiszen előfordulhat, hogy többet ártunk vele, mint használunk.

A “mérgező jóindulat” tettenérhető sok helyen, és ne lepődj meg, ha nem jobban érzed magad tőle, hanem sokkal rosszabbul.

De nézzük meg konkrét példákkal is:

Ami tényleg segít:

“Tudom, hogy ez most nagyon nehéz. De melletted vagyok, ha szükséged van rám.”

És mit mond a mérgező ember?

“Túl leszel rajta! Menni kell tovább!”

Ismerős? Nesze semmi, de legalább tudd, hogy rám nem számíthatsz, és hagyd abba a hisztit lécci.

Egy másik példa, arra, ami segít:

“Nem könnyű feladat előtt állsz, de hidd el, hogy én akkor is itt vagyok, ha nem sikerül!”

És mit mond a toxikus?

“Nézd mindenben a jót, és csak a jó vibrálásra figyelj oda! Csak a jó oldalát nézd mindennek!”

Ismerős?

Ezekkel az emberekkel nem az a baj, hogy mindig jó a kedvük. Az egyáltalán nem baj, hiszen szeretünk olyanokkal együtt lenni, aki örömet hoznak a mi életünkbe is.

Akkor van baj, ha nem képesek a hangzatos szlogeneken túl vigaszt nyújtani, folyton csak azt szajkózzák, hogy minden akkor van jól, ha jól állunk hozzá, vagy ha vidáman szemléljük a dolgokat.

Nem lehet ugyanis mindig mindenhez vidáman állni. És nem is kell. Helye van ugyanis a szomorúságnak, a kiszenvedésnek, az elengedésnek és a gyásznak is.

Meggyászolunk embereket, kapcsolatokat, barátságokat, munkákat, szerelmeket. Anélkül nem tudunk tovább lépni. Még akkor sem, ha mások azt mondják: nézd mindennek a jó oldalát! Egy kicsit olyan, mintha terhes lenne neki a fájdalmunk, nem?

A mindig vidám emberek között is van olyan, aki mérgező hatással van ránk. Pont azzal, hogy nem hagy időt a szomorúságra, sürgeti a gyógyulást, mi pedig ettől úgy érezzük, hogy nem csinálunk jól valamit. Hiszen ő mindig vidám, mindennek képes a jó oldalát nézni, akkor mi a baj velem?

Semmi. Természetesen.

Az érzéseid a tieid. Neked kell megélni. Ha mások szerint túl sokáig tart egy elengedési folyamat, akkor túl sokáig tart. Kit érdekel mások véleménye? A te életedben te tudod, hogy mit kell tenned, hogy min kell keresztül menned.

Adj időt magadnak akkor is, ha esetleg egy közeli ismerős sürgeti, hogy legyél már jobban. Te tudod, hogy hogyan állsz az életeddel. Te tudod, hogy mennyi időre van szükséged.

Azt is neked kell tudnod, hogy szükséged van-e segítségre. Mert ha igen, akkor ne félj kérni, ne félj utána menni, hogy hol beszélgethetsz olyanokkal, akiknek ugyanaz a problémájuk, mint neked.

Ennek sokkal több értelme van, mint azt szajkózni, hogy “úgyis túl leszel rajta!”

De ha úgy érzed, hogy már elég volt, akkor állj fel, és menj tovább. Akár úgy is, hogy magad mögött hagyod a mérgező kapcsolatokat.

Vedd észre azt, aki tényleg támaszod a bajban, és azt, aki csak a saját fényében tetszeleg.

Olvasd el ezt is:

No Comments