Ha nem fogadod el a rossz napokat, boldogtalan leszel

Saját gyengeségünk, saját hibáink, és rossz periódusaink teszik ki egésszé az életünket. Aki ezt nem fogadja el, nehéz és hosszú út vár rá.

A reklámipar mindig is a tökéletesség illúzióját fogja ránk önteni. Kicsit nehezebb a helyzet mióta van Instagram és Facebook. Ha végigpörgeted a képeket, tökéletesen beállított helyzeteket látsz, retusálva, kisminkelve, maximumra járatva.

Tudjuk, hogy mindenki szeretne ez a lány lenni:

Tökéletes reggelijét, tele rosttal és tápanyagban fogyasztja, fürdőruhában, egy medence partján, Balin. Még ha eltekintünk attól, hogy a húszas évei elején jár, és tökéletes az alakja, nekünk, földi halandóknak, bőven van mit csodálni a képen.

Főleg azért, mert a legtöbbünknek soha nem lesz része egy ilyen reggeliben, egy ilyen nyaralás ugyanis többszázezer forintba kerül, egy ötcsillagos luxus resortban pedig milliókba.

Épp ésszel persze nem kell, hogy rosszul érezzük magunkat emiatt, motiválhat is egy ilyen fotó: üzenheti, hogy egészségesebben kell élnünk, hogy okosabban kell gazdálkodnunk a pénzünkkel, hogy teljen ilyen utazásokra, és még sok-sok dolgot.

A probléma ott kezdődik, amikor valaki a saját életben nem veszi tudomásul, hogy MI, földi halandók nem így élünk.

Nekünk stresszesek a hétfő reggelek, nekünk rohanni kell a gyerekkel az oviba, rajtunk nem áll úgy a tavaszi farmer, mint tavaly, mert megint felszaladt egy-két kiló, a kávénkat sem volt időnk meginni, nemhogy chia magos gyümölcsös reggelit készíteni, és úgy egyébként is… tele van a hócipőnk, fáradtak vagyunk, szőrösek, és mindenki hagyjon békén.

Kérdem én: hol van az én jegyem Balira?

Sehol. (Még… de eljön az a nap… valamikor.)

Az életünk nem egy Insta-feed, és nem abból áll, hogy minden nap tökéletesen szuperül érezzük magunkat. Vannak nagyon nehéz korszakok az életünkben, veszítünk el embereket, munkákat, barátságokat, harcokat. Időnként azokkal szemben, akik nem kedvelnek, időnkét magunkkal szemben.

De ezt meg kell engedned magadnak. Meg kell engedned magadnak, hogy felismerd: igen, most nem vagyok jó passzban. Igen, most nincs erőm a harchoz, és igen, most mindenki hagyjon békén.

Ne harcolj a rossz napok ellen. Ne várd, hogy az életed minden percben tökéletes legyen.

Ilyen ugyanis nincs.

Örülj a napsütésnek, a kedves embereknek, a mosolyoknak, annak, hogy van családod. Hívd fel azt, aki mindig felvidít, és küld te is egy kedves üzenetet.

Fogadd el a rossz napjaidat, fogadd el, hogy az életed úgy kerek és egész, ahogy van: tökéletlenségeivel, harcaival, küzdelmeivel.

Ha szükséged van rá pihenj. Merj szabadnapot kérni, hogy feltöltődj. Szabadnapot az életedből.

Mert jár neked.

Akkor tudsz újra nekivágni, ha tisztában vagy azzal, hogy vannak rossz napok, amelyeket ki kell heverni…

Olvasd el ezt is:

No Comments