Kenyában megtalálták a megoldást a globális vízhiány megoldására

A Földön nagyjából 2,2 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez. Egy olyan bolygón, amelynek 71%-a víz. Lehet, hogy ebben az elsőre ellentmondásosnak tűnő információban kellene keresni a megoldást? De hogyan tudnánk ivóvizet előállítani a tengerek és az óceánok sós vízéből? A válasz a szomáliai határtól nem messze egy kenyai kisvárosban található…

A GivePower nevű nem kormányzati szervezet kifejlesztett egy napenergiával működő vízkezelő üzemet, amely már a tesztüzem alatt sokak életét oldotta meg a kenyai Kiungában. Most pedig már ott tartanak, hogy arra keresik a megoldást, hogyan tudnák a világ többi részén is reprodukálni a technológiát.

Az üzemben a sós vizet ivóvízzé alakítják át.

Egy nemrég megjelent WHO tanulmány szerint a Földön minden harmadik ember nem jut ivóvízhez. Mivel a helyzet Afrikában a legrosszabb, ezért úgy döntöttek, hogy a közép-afrikai régióban hozzák létre az első olyan üzemet, amely a sós vízből ivóvízet csinál és amely egy halászatból élő kisvárosban, Kiungában tavaly óta sikeresen működik. Hála az elért eredményeknek, mostanra már más országokban is (mint például Haiti és Kolumbia) tervezik hasonló üzemek létrehozását.

A rendszer naponta 35.000 ember számára képes ivóvízet előállítani.

Egy tipikus sótalanító üzemnek alapvetően sok energiára van szüksége és a folyamat is nagyon költséges. Ráadásul csak olyan területeken tud működni, amelyen elegendő létesítmény áll rendelkezésre, hogy ezt a nagy mennyiségű energiát megtermeljék és elosszák. A GivePower nevű szervezet ezt a problémát egy egészen új technológiával oldotta meg: olyan napelemekkel szerelték fel az üzemeket, amelyek 50 kW energiát tudnak előállítani, nagy teljesítményű Tesla elemek segítik a tárolást, és két vízpumpát működtetnek folyamatosan, napi 24 órában.

Így ez a rendszer naponta 35.000 ember számára tud ivóvízet előállítani. Olyan ivóvizet, amely sokkal jobb minőségű, mintha egy átlagos sótalanító üzemben készülne. Plusz semmilyen olyan negatív hatása nincs a környezetre, amely más esetekben gyakran előfordul, mint a szennyező anyagok és a só maradványok, amelyek károsak az állat és növényvilágra.

Az üzem létrehozása előtt Kiunga lakóinak nagyjából egy órát kellett utazniuk ahhoz, hogy egyáltalán ivóvízhez jussanak. És a víz még csak nem is volt tiszta. Régebben az egyetlen vízforrást egy olyan sós vízű csatorna nyújotta, amelyben az állatok is fürödtek. Belegondolni is ijesztő, hogy mennyi szennyeződés, parazita és Coli baktérium volt abban a vízben. Mielőtt a sótalanító üzemet felépítették a környéken lakók ebből ittak, ezt használták fürdésre, mosásra…

“Sokszor lehetett látni bekötözött térdű és mellkasú gyerekeket a környező falvak utcáin, mert a sok só szétmarta a bőrüket. A víz szó szerint mérgezte őket. ” – mondja Hayes Barnard, a Give Power elnöke.

2025-re a bolygó lakosságának fele kényszerül majd olyan területen élni, amelyen nem lesz elegendő víz. Ezért a stratégia központi feladata a szennyvíz újrahasznosítása lenne a tengervíz sótalanítása mellett. A Föld vízkészletének mindössze 2,5%-a édesvíz, amely mennyiség egyre csökken a globális felmelegedés és a gleccserek olvadása következtében.

Mindezeket a körülményeket figyelembe véve a GivePower már megkezdte több, mint 2500 iskola, vállalkozás és segélyhívó központ napelemekkel való ellátását 17 országban és egyre több pénzt szán arra, hogy minél több helyen tudjanak a kenyaihoz hasonló sótalanító vízüzemet létrehozni.

Még néhány érdekes információ:

  • Egy átlagember körülbelül 100.000 pohárnyi vízzel egyenértékű vizet használ el napi 10 perces zuhanyzással.
  • Mintegy 3000 liter víz szükséges egy ember napi ennivaló szükségletének előállításához.
  • Az internetről 1 GB letöltéséhez körülbelül 200 liter víz szükséges a számítógép központok szervereinek hűtéséhez.

Mit gondolsz, mit tud tenni az emberiség azért, hogy elegendő vízkészlet álljon rendelkezésre? Hogyan lehetne még megoldani az egyre fenyegetőbb vízhiányt?

forrás

No Comments