A szerelem munka. Tenni kell érte minden nap…

A szerelem bizony kemény dolog. Képes felemelni és az egekig repíteni, ugyanakkor a mélybe taszítani is. Bár talán azt gondolod, hogy egy kapcsolat önműködő, valójában tenned kell azért, hogy megőrizd a szerelmet.

Szeress minden pillanatban – a kicsikben és a nagyokban egyaránt! Fogd meg a párod kezét, amikor egymás mellett ültök a kanapén és éppen a kedvenc filmeteket nézitek és csak pillants rá… pillants rá olyan szemekkel, amely azt üzeni: szeretlek életünknek ebben a hétköznapi pillanatában is.

Meg kell ismerned önmagadat. Meg kell értened, ki vagy valójában. El kell merülnöd a múlt sebeiben, hogy feldolgozhasd – és hogy még véletlenül se cipeld át őket a jelenbe. Tudnod kell, mikor van rólad, és mikor van róla szó.

És ha épp róla van szó…,

…akkor el kell viselned a saját fájdalmadat.

Könnyű szerelembe esni. Könnyű előtérbe helyezni a másikat és elveszíteni önmagadat a rózsaszín köd miatt. De mi van a kapcsolat fennmaradó részével? Mi van a szerelem megtartásával? Hiszen a kezdeti időszak a legegyszerűbb. Abban semmi nehézség nincs. Aztán amikor két ember próbál együttélni, egységet alkotni akkor:

Belép a képbe az élet…A mindennapok terhei…

A számlák fizetése, a munkahely, a stressz, a figyelem megosztása – ezek megjelenésével a szerelem kevésbé lesz romantikus, és inkább hasonlít egy csatára.

Így folyamatosan szeretni valakit művészet.

Időnként vissza kell emlékezned arra, miért szerettél belé. Hiszen ahhoz, hogy a kapcsolat megmaradjon, akkor is szeretned kell, ha nem érzed a gyengédséget.

Ha késtek a számlák befizetésével…

Ha nincs kiürítve a szemetes…

Ha a múlt ronda szörnyei arról próbálnak meggyőzni, hogy ha egyszer bántott, később is megtörténhet…

Szerelmesnek kell mutatnod magadat akkor is, ha félsz a csalódástól, ha félsz megbízni valakiben, ha félsz hinni abban, hogy az az ember, aki mellett ébredsz, nem fog tönkretenni téged.

Ha fenn akarod tartani a szerelemet, ismerd meg önmagadat és légy tisztában azzal is, hogy a múlt hogyan írhatja jelened történetét. Nem kell folyton az élet áldozatának lenned. Nem hibázhatsz újra és újra. Fel kell ismerned a problémákat, az ismétlődő nehézségeket és ez csak úgy működik, ha ismered önmagadat.

Ha fenn akarod tartani a szerelmet, szembe kell nézned a tükörképeddel és azzal, mennyire nem vagy tökéletes. Majd újra és újra meg kell ezt tenned. Majd meg kell tagadnod azt a részedet, aki folyton azt suttogja, hogy nem vagy méltó a szerelemre.

Ha nem akarod, hogy elmúljon a szerelem, akkor meg kell mutatnod a valódi énedet meztelenre vetkőztetve. Mutasd meg, ki vagy maszk nélkül! A falaid nélkül. A védelem nélkül. Mondd: ez vagyok én!

Bátorság kell ahhoz, hogy fenntartsd a szerelmet.

Hiszen kockázatos.

A szerelem azoknak való, akik mernek kockáztatni még akkor is, ha talán elutasítják őket. Ők harcosok. Ők nem hajlandók lemondani a másikról. Akik nem hibáztatják egymást, hanem megpróbálják együtt megoldani a problémákat. És bár egy egyszer használatos kultúrában élünk, ők bizony nem dobják el a szerelmet egy távoli ideálkép miatt.

Ők küzdenek azért, hogy működjön a kapcsolat, mert a szeretetért harcolni kell. Nem dédelgetnek magasztos elképzeléseket a boldogságról és nem várják el szerelmüktől, hogy ő tegye boldoggá őket. Megteszik ezt maguk.

Mert, ha szeretsz valakit, erősnek kell lenned. Akkor szembe kell nézned a félelmeiddel. Szembe kell nézned a gyengeségeiddel. De mindez megéri a szerelem megőrzése érdekében.

No Comments