A nőnek, aki mindig *másokkal* törődik is szüksége van arra, hogy törődjenek vele…

Te vagy az a lány, akiben óriási érzelmi mélységek vannak. Te vagy a szív óceánja, folyton azon fáradozol, hogy fenntartsd az embereket, akik nem tudnak úszni.

Akik félnek tőle…

Csak adsz, adsz és adsz. A lelked papírját apró darabokra tépkeded, így táplálva mások tüzét. Így adva meg nekik a lehetőséget, hogy felmelegedjenek.

Azon tűnődsz, van-e valaki, aki úgy szeret majd téged, ahogy te szeretsz másokat – tisztán, szenvedélyesen és őszintén. Vajon mikor fogja valaki tőled is megkérdezni, hogy vagy? Mikor törődik bárki is azzal, hogyan tudsz megbirkózni a nehézségekkel? Mikor fog valaki segíteni gyógyulni…?

Fog-e egyáltalán bárki is?

Valószínűleg nem…

Noha soha nem kérted ezt senkitől.

Mert te egyszerűen meggyógyítod önmagadat. Erőt találsz az életben. Energiát a magányban. Reményt az álmaidban. Te felépíted önmagadat. Azt mondod: nincs szükséged senkire, aki megment téged.

Nincs szükséged senkire, aki megóv…

Aki bátorít, ha elgyengülnél…

Pedig de…

Van…

Tudod, néha a lánynak, aki mindig másokkal törődik, is szüksége van valakire. Mert időnként a legragyogóbb mosolyú lány szenved a legjobban. Mert néha a lány, aki letörli mások arcáról a könnyet, hazamegy és a párnákba temetkezve sír.

Időnként a lánynak, aki mindenkit bátorít maga körül, el kell mondani, hogy ő is számít.

Éreznie kell, hogy megbecsülik.

Néha ösztönöznie kell őt – ösztönöznie kell magát.

Tehát, ha te vagy az a lány, aki mindig másokkal törődik, tudd, hogy a szíved különleges. És ritka. Kevesen vannak azok, akik ennyire odafigyelnének a környezetükre. Képes vagy tartani az emberekben a lelket és ez gyönyörű ajándék.

Enyhíted a fájdalmukat…

Reményt adsz nekik…

Inspirálod őket…

Ugyanakkor kérlek, emlékeztesd magadat arra, hogy nem vagy mindenható. Nem vagy legyőzhetetlen és a te szívednek is szüksége van a pihenésre. Nem kell a válladon hordanod a világ súlyát, ráadásul nem is vagy képes mindenkit megmenteni, minden fájdalommal megbirkózni.

Emlékeztesd magadat rá, hogy az energiát, amit eddig a világba fektettél, néha önmagadba is fektetheted. Emlékeztesd magadat rá, hogy méltó vagy a szeretetre.

Arra a szeretetre, amit eddig csak másoknak adtál.

És magadnak nem.

Emlékeztesd magadat arra, hogy nem kell mindig erősnek lenned. És hogy te is kérhetsz segítséget. Nem kell mindig önmagadat megmentened.

Hiszen nem vagy egyedül!

Csak kérned kell…

No Comments