Ezért nehéz az ünnepi időszak azoknak, akik mentálisan fáradtak…

A karácsony sok esetben nem a szeretetről és a boldogságról szól, hanem a stresszről, a feszültségről, a rohanásról, és az olyan helyzetekről, amelybe sajnos sokszor mi kényszerítjük saját magunkat. Miért és hogyan jutunk el idáig?

Nagyon erős hangsúly van a barátokkal és a családdal együtt töltött időn.

Sokan hazatérnek a téli szünetre a külföldön élő barátaid közül, és egyre jobban érzed a rád nehezedő nyomást, hogy mindegyikükkel találkozz, mert nem szeretnél senkit megbántani. És különben is évente néhány alkalommal látjátok csak egymást, ezért mindenképpen szeretnéd megragadni a lehetőséget. Ehhez még hozzájön a tágabb rokonság, a nagynénik, a nagybácsik, a közeli és távoli unokatesók, akikkel “muszáj” találkozni karácsonykor. Ez főleg azért nehéz, mert hónapokig nem találkoztatok, beszélni sem is beszéltetek, és ilyenkor 1-2 nap alatt kell velük újra szocializálódni. Ez érthetően leszívja az energiádat.

Nagy a nyomás a pénz és az ajándékok miatt is.

Már gondjaid vannak az önértékeléseddel. Kezdesz megtörni. Rengeteg mindent kell kifizetni: hitel, bérleti díjakat, kocsi, gyerekek különórái, tanárok ajéndékai, satöbbi, satöbbi, satöbbi. És akkor még vegyél jó sok ajándékot a szeretteidnek, hogy megmutasd mennyire szereted őket. Ez így nem igazságos. Magaddal szemben. Mert mindenki azt mondja, hogy neki nem kell semmi és különben se csináljunk nagy ügyet az ajándékozásból, de te mégis úgy érzed, hogy muszáj. Beleragadsz egy olyan szituációba, amelyben magadat kényszeríted arra, hogy sok pénzért megvegyél olyan dolgokat, amelyet lehet, hogy az illető soha nem fog használni.

Neked mindig boldognak kell lenned. (Vagy legalábbis annak látszanod.)

Ha mérges vagy, az emberek azt mondják: “na már megint itt a házisárkány” és fogalmuk sincs, hogyan zsörtölődhetsz ennyit, amikor itt a karácsony, a szeretet ünnepe, amikor a boldogságtól (vagy a pálinkától) ittasan borul mindenki egymás nyakába. Te meg köszönöd szépen az újabb nyomást. Még jól is kell érezned magad. Pedig még egy satnya kis mosolyt sem tudsz őszintén kipréselni magadból, de azért megteszed, amit elvárnád tőled…és színlelsz. De hamis a mosoly az arcodon, hamisan cseng a nevetésed és hamis ez az egész ünnepségesdi. Ettől aztán még jobban kimerülsz.

Szeretsz halogatni.

Amióta mentálisan meggyengültél, igazándiból vásárolni sincs kedved. És nincs kedved becsomagolni az ajándékokat sem. Az egész akkora munka! Másoknak valahogy simán megy, de neked egyszerűen nincs energiád arra, hogy megtaláld a tökéletes ajándékot minden egyes embernek. Mindent külön feladatnak élsz meg. Plusz feladatnak. Ahogy telnek-múlnak a hetek, egyre kevesebb időd lesz vásárolni, amitől még stresszesebb leszel.

Mindenhol tömeg van.

Igen. Mindenki vásárol, egyre többen vannak már szabadságon, ők is vásárolnak, és közben esznek is, ezért az éttermek is tömve vannak. Már nem bírod elviselni az embereket, ezért úgy érzed, az a legjobb, ha ki sem teszed a lábad a lakásból.

…és meg vagy róla győződve, hogy neked még az is tilos, hogy önmagad légy.

Senkinek nem akarod elrontani a karácsonyát és nem akarod, hogy a szomorúságod átragadjon azokra, akiket a legjobban szeretsz. Azért mert te szerencsétlennek és boldogtalannak érzed magad, nem akarod, hogy más is így érezzen. Azt akarod, hogy élvezzék az ünnepet. Te meg egyedül szenvedsz…

Jogosan teszed fel a cikk végén a kérdést, hogy mit tehetsz ebben a helyzetben?

A válasz nem egyszerű, de talán segít: figyelj egy kicsit jobban magadra, és engedj el néhány dolgot. Ne akarj senkinek megfelelni, és bármennyire is nem tetszik másoknak, mondj le néhány programot, húzz le néhány teendőt a listáról.

Ülj le (még nem késő) és készíts TE egy saját listát arról, hogy az ünnepek alatt kivel és mivel szeretnéd az idődet eltölteni.

Készíts saját tervet, és legyél egy kicsit önző. A magad kedvéért. Idén lepd meg ezzel magad TE!

Olvasd el ezt is:

No Comments