Az első karácsony nélküle… lehet, hogy ez lesz a legrosszabb ünneped…

Elveszteni valakit, fájdalmas. Ám még nehezebb szembesülni a hiánnyal az ünnepi időszak alatt. Főleg, ha ez lesz az első karácsony, amit nélküle kell eltöltened.

Még mindig sokkos állapotban vagy. Nemcsak őt vesztetted el, hanem a vele töltött különleges pillanatokat is. Az élet nélküle folytatódik tovább.

Az első év rendkívül nehéz.

Megpróbálsz alkalmazkodni a mindennapokhoz – nélküle. Ez azonban nem könnyű. Egyáltalán nem az. A napok olyanok, mint egy hullámvasút. Még mindig. Mert gyászolsz.

Hadd mondjak valamit…

Mindez rendben van!

Akár most vesztettél el valakit, akár az egyéves évfordulóhoz közeledsz, rendben van, ahogy most érzed magadat.

Persze a második év sem lesz könnyebb. Mondják, hogy az idő begyógyítja a sebeket, de mire eljön egy újabb karácsony, fejbekólint a valóság. A veszteség táplálta sokk már nem olyan erős, ezért tudsz más szemmel nézni a világra.

Meglepően nehéz ez az időszak is.

Talán még nehezebb, mint az eddigiek.

Mert egyre inkább tudatosul benned, hogy az a valaki, akit annyira szerettél és aki annyira hiányzik, már sosem tér vissza. Nem egy hosszú vakációra ment, hanem végleg elköltözött.

Közben az élet ment tovább.

Tudom…

Nélküle a fények sem ragyognak ugyanúgy. Ragaszkodsz az emlékekhez és a közös hagyományokhoz. Az összes apróság, ami az adott pillanatban értelmetlennek tűnt, most a mindenséget jelenti számodra.

De nem olyan nehéz, mint amilyennek időnként tűnik.

Te is meg fogsz tudni békélni.

Csak kérlek, légy szelíd és türelmes magaddal. És persze másokkal is. Ne próbálj meg csak úgy túl lenni az ünnepeken. Tudom, hogy nehéz, de próbálj benne örömöt, vagy legalább nyugalmat találni.

Ünnepeld a közös emlékeket! És légy azokkal, akiket szeretsz.

Olvasd el ezt is:

No Comments