Ha szeretünk valakit, az nem mindig jelenti azt, hogy vele is maradnunk…

Igen, vannak olyan esetek, amikor hiába van ott a mindent elsöprő szerelem, ez már nem elég ahhoz, hogy összetartson egy kapcsolatot. Átéltél már ilyet? Ismersz ilyen párokat? Akkor ez a cikk neked szól!

A ”Szeretlek ” kifejezést sokszor bocsánatkérésként használjuk mindazokért a dolgokért, amelyekről tudjuk, hogy megsebesítjük egymást. Ez a szó sokszor egy utolsó kísérlet a tűz kiégésének megakadályozására.

Szeretlek – annak ellenére, hogy bántottalak.

Szeretlek – annak ellenére, hogy megítéllek.

Szeretlek – annak ellenére, hogy képtelen vagyok szeretni magam.

Évekbe telik, hogy megértsük, hogy a szerelemnek nem célja a bántalmazás gyógyítása; ezt a szeretetet önmagában soha nem szánták arra, hogy enyhítsék a problémáinkat. Sokan a kapcsolat végén azt gondolják, hogy a szerelem megment minket önmagunktól, de a visszaélések korában az egyetlen dolog, amelyre szükségünk van, az maga a szeretet. Önmagunk szeretete.

Sok kapcsolat csak arra hivatott, hogy megtanuljuk, hogy a szerelem néha nem elég. Megtanuljuk, hogy még a legszenvedélyesebb szerelemnek is szüksége van arra, hogy a két egymás fölött álló ember erőfeszítéseket tegyen a kapcsolatáért. Még mindig meg kell próbálnunk megtenni mindent azért, hogy sikerüljön. Mindig táplálni kell egymást, kellenek a szavak, a tűz, a láng, az intenzitás, és az impulzusok.

Ha már megtanultad, hogy néha a legjobb módszer valaki iránti szerelem kifejezésére, ha egyszerűen többet és jobban szeretünk, akkor érted a fenti mondatokat.

Néha viszont egész egyszerűen muszáj elsétálnunk, hogy megmentsük magunkat attól a fájdalmtól amit sosem fogtok már tudni megjavítani közösen.

Ilyenkor tanulod meg, hogy az, hogy szeretsz valakit, nem mindig jelenti azt, hogy azzal az emberrel a jövőt látod, és nem is jelenti mindig azt, hogy vele kell maradnod.

Mert meg kell tanuljuk, hogy valakit szeretni nem mindig szól örökre.

Ezt olvastad már?

No Comments