Hogyan engedd el őt…?

Bár kitűnővel végeztünk az általános iskolában, úgy matekoztunk, mint a kisangyalok és megszereztük a diplomát is, egy valamit sosem tanítottak meg nekünk: az élet nagy dolgait. Ilyen az elengedés is. Fájdalmas. Nehéz. És soha senki nem mondta el, hogyan csináljuk jól.

Először fogadd el, hogy még nem engedted el őt. Fogadd el, hogy még mindig gondolsz rá. Hogy még mindig az életed része, mert képtelen vagy száműzni őt a gondolataid közül. Még mindig itt van. Most is eszedbe jut, miközben ezt a cikket olvasod. Bérelt helye van a fejedben, és addig fog ott maradni, amíg emlékszel rá.

Ő az, aki, ha eszedbe jut, olyan érzés kerít hatalmába, mintha gyomron ütöttek volna. Akinek a száma még mindig a telefonodban pihen, és arra vársz, hogy újra megjelenjen a képernyőn az a bizonyos bejövő hívás. Ő az, akinek késő este néhány pohár bor után titokban még mindig üzengetsz.

De az is lehet, hogy már rég kitörölted a számát. Nem mintha számítana, hiszen fejből tudod. Lehet, hogy már a profilját sem nézed. Lehet, hogy már megszakítottál vele minden kapcsolatot, ő pedig eltűnt, de még mindig nem engedted el.

Persze ezzel semmi gond nincs…

Hiszen nem tudod irányítani az érzéseidet. Nem tudsz hatással lenni arra, ki lép be az életedbe és ki távozik onnan. Nem kényszeríthetsz senkit arra, hogy maradjon, hogy szeressen vagy legyetek barátok. Megéri várni arra a személyre, aki tényleg melletted akar lenni, mint túszul ejteni valakit, aki már menne.

Ha továbbra is kinyújtod felé a kezedet, ha továbbra is ragaszkodsz hozzá, tudd, hogy csak késlelteted a fájdalmat. Megfosztod önmagadat és őt is a méltóságától. Kérlek, tedd meg az első lépést az elengedés felé. Küldd el az utolsó üzenetet neki, és írj ki magadból mindent. Mondd el neki, hogy muszáj kibeszélned ezt magadból, hogy tovább tudj lépni. Mondd el, hogy ezeket a dolgokat, érzéseket, gondolatokat nem akarod magaddal cipelni. Töröld a számát, a nevét a fejedből, tűntesd el a régi üzeneteket, emaileket és ne csalj! Nem kell újra és újra elolvasnod könnyek között.

Kérd meg a barátaidat, hogy segítsenek felejteni. Mondd el nekik, hogy nem akarsz többé beszélni róla. Ha mégis megtennéd, akkor szakítsanak félbe. Ne feledd, amit magad előtt is tagadsz, mindenki számára nyilvánvaló. Nyugodtan beismerheted, hogy nem vagy még túl rajta, de már szeretnél. Ezért segítsenek: állítsanak meg, amikor szükséges.

Indítsd ezt az évet a növekedéssel. Összpontosíts azokra a dolgokra, amelyek feltöltenek energiával. Legyen tele a szíved csordultig örömmel, így nem marad hely azoknak az emlékeknek, amelyeket el kell engedned.

És ne feledd, el fog jönni az újabb szerelem, egy újabb randevú a tetőn egy pohár borral, egy újabb séta a holdfényben, miközben a talpatok alatt ropog a hó, lesznek újabb csókok, újabb ölelések és fogsz még tiszta szívből nevetni.

Ez lehet az az év, amikor minden jóra fordul, ha teret adsz neki. Úgyhogy ideje elengedni azt a sok horgonyt, ami még mindig lefelé húz. Egyszerűen csak dobd le magadról és hagyd elsüllyedni. Majd fordíts hátat és sétálj el.

Ne nézz vissza. Nézz inkább egy szebb jövő felé.

Olvasd el ezt is:

No Comments