Hidd el, hogy a szíved elég erős ahhoz, hogy kibírd a legsötétebb éjszakákat is…

Az emberek csalódást okoznak. Ez ellen nem tudsz mit tenni. A gyógyulás viszont már döntés kérdése.

Tudom, hogy az utóbbi időben belefáradtál az átsírt, álmatlan éjszakákba. Azt remélted, arra vártál, azt kívántad, hogy jöjjön valaki, aki kivezet majd a fényre. De sok ember egyszerűen nem ért meg téged. Nem akarják tudni, milyen történetek húzódnak meg a sebek mögött.

És sokakat nem is érdekel.

Csak a saját csatáikkal vannak elfoglalva.

Nem ígérem meg, hogy a dolgok jobbra fordulnak, ahogy azt sem fogom tanácsolni, hogy válaszd a boldogságot. Viszont valamit mégis mondanék…

Lehetsz szomorú. Megengedheted magadnak a gyengeséget, ha szükséges. Ember vagy. Ne várja el senki, hogy állandóan pozitív legyél. Lehet, hogy a dolgok még rosszabbá és nehezebbé válnak majd, de tudom, hogy minden nehézség elmúlik.

Hamarosan rájössz, hogy a szíved elég erős ahhoz, hogy kibírd még a legsötétebb éjszakákat is.

Tudom, túl nagy a vágy, hogy feladd. Hiszen senkire sem számíthatsz. Akikben megbíztál, rég felégették már az összes hidat, amely hozzád vezetett. Drágám, ezek olyan dolgok, amelyekre egyszerűen nincs ráhatásod. Bármit is tettek veled, az nem a te hibád.

Fárasztó. Annyira fárasztó, hogy soha senki nem tud ott lenni neked úgy, ahogy te voltál ott nekik. Az emberek néha csalódást okoznak. Ugyanakkor vannak dolgok, amelyek örökké megmaradnak neked: a kedvenc dalod, az ég, a magadból kiírt szavak, a madarak csicsergése, egy ölelés a kedvesedtől.

Kevésnek tűnnek, ugyanakkor elviselhetővé tehetik a csalódást. És ez rendben van. Dönthetsz arról, hogyan akarod begyógyítani a sebeidet. Tehát töröld le a könnyeidet és öleld meg magadat. Légy hálás, amiért lélegzel.

Tudom, hogy elfáradt a lelked.

De kérlek, higgy a csodákban.

Hiszen vannak…

No Comments