Márciusi könyvajánló – 8 könyv, amit nagyon várunk idén tavasszal

Márciusban nem csak a természet ébredezik, hanem a lelkünk is. Kellenek a jó történetek, amik sokat adnak, amik elvarázsolnak, amiken izgulhatunk. Most ilyen könyveket gyűjtöttünk nektek össze, mind márciusban jelenik meg és megtalálod őket a könyvesboltok polcain. Jó olvasást!

Anne Griffin – Legvégül (Pioneer Kiadó)

Ha szeretnél egy megható könyvet márciusban elolvasni, akkor Anne Griffin története ilyen lesz. A Legvégül 84 éves mesélője olyan vidám, néhol tragikus és szomorú történeteket tár elénk, ami olvasása közben marad idő elgondolkozni a saját életünkről…

A 84 éves Maurice Hannigan egy ír kisváros szállodájának bárjában üldögél. Az idős gazda egyedül van, mint mindig, de ez a nap mégis más, mint a többi. Húzz mellé egy széket, és tartsd készenlétben a poharad, mert Maurice végre kész arra, hogy elmesélje az életét! Az este folyamán öt pohárköszöntőt mond öt olyan emberre, akik nagyon sokat jelentettek neki, legyen szó halott családtagokról, eltávolodott gyermekekről, régi szerelmekről. A megrendítő történeteken keresztül – mélyre fojtott örömökről és bánatokról, egy titokban tartott tragédiáról és egy soha be nem vallott, de mindent elsöprő szerelemről – egy vidámsággal és szomorúsággal, diadalokkal és tragédiákkal teli élet tárul elénk.

Anna Ellory – Levelek ​a pokolból (I.P. C)

A II. világháború szörnyűségei még mindig ott élnek bennünk… Anna Ellory történetében egy haldokló öregemberről derül ki, hogy olyan leveleket őriz, amik a koncentrációs táborban íródtak. Lánya megpróbálja megtalálni a levelek íróját, miközben eljut egy különleges nőkből álló csoporthoz is.

Berlin, 1989. Miközben a város a fal leomlásának eufóriájában ég, Miriam Winter haldokló édesapját, Henryket ápolja. A férfi a gyógyszerektől kábán egy bizonyos Friedát szólongat, és amikor nyugtatgatni próbálja, Miriam egy auschwitzi tetoválást fedez fel a karórája szíja alatt. Apja rejtélyes múltja után kutakodva az anyja holmijai között elrejtve a ravensbrücki koncentrációs tábor egyenruháját fedezi fel, többtucatnyi belevarrt levéllel, amelyeket Frieda írt Henryknek. Ezekben a levelekben tárul fel a „nyúl-lányok” története, azoké a fiatal női foglyoké, akiken kísérleteket végeztek a táborban. Miriam szó szerint sorról sorra fejti fel Henryk szívének immár több mint ötvenéves titkát. E különleges nők bátorságából és kitartásából erőt merítve, Miriam is elkezdi lebontani a saját maga köré épített falakat. Mert a remény mindent túlél, a legsötétebb időket is.

Guillaume Musso – Az ​írók titkos élete (Park Kiadó)

Musso képes arra, hogy a krimi finom vonalát és az emberi érzelmeket úgy adagolja könyveiben, hogy az pontosan annyi legyen, ami még nem sok. A mostani történetben egy régóta visszavonult író életében nyerhetünk betekintést, és egy fiatal újságírónőt ismerhetünk meg. Míg utóbbi nem hagyja, hogy a múltat elfeledjék, addig az író azon dolgozik, hogy senki se emlékezzen rá… De vajon mit titkol?

Felejthetetlen olvasmány, szenzációs irodalmi kirakó, amely akkor válik igazán ördögivé, amikor az író az utolsó darabot is a helyére illeszti. 1999-ben, három kultuszregénnyé vált művel a háta mögött a híres író, Nathan Fawles végleg leszámol az írással, és visszavonul a Földközi-tenger partvidékének közelében fekvő, csodálatos és vad Beaumont-szigetre. 2018 ősze. Fawles az elmúlt húsz évben egyetlen interjút sem adott. Regényei azonban változatlanul rabul ejtik az olvasókat. Mathilde Monney, egy fiatal svájci újságírónő a szigetre utazik, hogy megfejtse a titkot. Ugyanaznap egy női holttestet sodor partra a víz, és a hatóságok megtiltják a ki- és beutazást a szigetre. Veszélyes párharc kezdődik Mathilde és Nathan között, ahol néma igazság és makacs hazugság áll szemben egymással, a szerelmet és a félelmet pedig csak egy hajszál választja el egymástól…

Ocean Vuong – Röpke ​pillanat csak földi ragyogásunk (Európa Kiadó)

A tavalyi év egyik szenzációja volt külföldön Ocean Vuong könyve, ami nagyon sok témát jár körbe (szerelem, család, szegénység, bevándorlás, szeretet, háború). Ez a levélregény a háborús Vietnamban kezdődik, de kontinenseken átívelő különleges történet lesz a végére.

Ocean Vuong könyve brutálisan őszinte, költői nyelven megírt vallomás a szerelemről, a családról, a bevándorlásról, a szegénységről és a szeretetről. A húszas éveiben járó fiú, Kiskutya, anyjának írott levelében meséli el családjuk történetét, amelynek gyökerei a háború sújtotta Vietnámtól az amerikai Hartford városáig nyúlnak.

A fiú alámerül anyja bombák szaggatta emlékképeibe, hogy elmesélje a háború okozta traumákat, a kivándorlás és az új otthon keresésének nehézségeit, valamint kettejük függőséggel és frusztrációkkal terhelt kapcsolatát. Mindeközben keresi azokat a szavakat is, amikkel őszintén megvallhatja a dohányföldeken dolgozó, drogfüggő fiúval, Trevorral való barátságát és vonzalmát. Vuong lenyűgöző sűrűséggel és megértéssel beszél a különböző világok határán lebegő emberekről, arról, hogyan élhetjük túl a való élet sivárságát, és arról, hogyan gyógyíthatjuk és menthetjük meg egymást anélkül, hogy elfelednénk, kik vagyunk.

David Wallace-Wells – Lakhatatlan ​Föld (Animus Kiadó)

Kijózanító olvasmány, ami úgy mutatja be a Földet, hogy a legrosszabbat várjuk. A globális felmelegedés csak a felszín, ennél sokkal mélyebb és súlyosabb dolgok jönnek, ha nem vigyázunk a bolygónkra…

Mi ​vár ránk a Földön az elkövetkezendő harminc évben és utána? Aki a globális felmelegedéssel kapcsolatban elsősorban a tengerszint emelkedése miatt aggódik, az épp csak a felszínét kapargatja a lehetséges borzalmaknak. Mert a felszín alatt élelmiszerhiány, menekültválság, klímaháború és gazdasági hanyatlás rejlik. Vagyis rosszabb, sokkal rosszabb a helyzet, mint gondolnánk. A Lakhatatlan Föld „korszakalkotó mű” (The Guardian), egyszerre vázlat a közeljövőről és elmélkedés azon, vajon milyennek látják majd ezt a jövőt azok, akik átélik: hogyan változtatja meg a felmelegedés a világpolitikát, a technológia és a természet jelentőségét, a kapitalizmus fenntarthatóságát és az emberi haladás irányát. A Lakhatatlan Föld szenvedélyes felhívás a cselekvésre. Most ugyanis, hogy a világ egyetlen lépésre van a valódi katasztrófától, ideje cselekednünk. Mert a felelősség a miénk.

Carlos Ruiz Zafón – A ​Köd Hercege (Európa Kiadó – megjelenés 03.16)

„A Köd Hercegé-t olyan regénynek írtam, amit én is szívesen elolvastam volna tizenhárom-tizennégy évesen, és ami még huszonhárom, negyvenhárom vagy nyolcvanhárom évesen is magával ragad.” – meséli új regényéről maga az író, aki szereti a misztikumot, a régi spanyol városok történelmét és alakjait, és a fontos emberi érzéseket belevegyíteni a regényeibe. A patikamérlegen adagolt sötét alakok és a szerethető karakterek egy olyan nagyívű történetet tárnak elénk, amibe egyszerre borzongunk bele és egyszerre akarjuk tudni, hogy mi lesz a vége.

1943, Spanyolország. A Carver család a háború elől a városból az Atlanti-óceán partjára menekül. Apa, anya, kislány, nagylány és kamasz fiú. Mindenki fél a változástól. Leghamarabb a kislány barátkozik meg a helyzettel, mert érkezéskor már a pályaudvaron a bokájához dörgölőzik egy varázslatos cica.Ez a macska nem issza a tejet. Hízelegni, dorombolni nagyon tud, de a tejre rá se néz. A pókot viszont levadássza! Az új házban rejtélyes dolgok történnek. Szinte tapintható a régi tulajdonosok jelenléte. Aztán a múlt ködéből lassan kibontakozik egy ördögi figura: a Köd Hercege, aki minden kívánságot teljesít – de megkéri az árát

Bergsveinn Birgisson – A ​fekete viking (Corvina Kiadó – 03.12 megjelenés)

Milyen lehetett a 9. századi Izland? Azt tudjuk, hogy 2020-ban az egyik legkülönlegesebb hely, de a régi történelméről azonkívül, hogy a híres fekete viking ekkor élt nem tudunk semmit sem. Bergsveinn Birgisson arra vállalkozik, hogy megmutatja, hogy milyen volt a régi Izaland és ki is volt a híres fekete viking, aki viszontagságokban és izgalmakban gazdag életét élt.

Geirmundur ​Heljarskinn, a „fekete viking” a legkorábbi, legelőkelőbb és leghatalmasabb izlandi honfoglaló volt – mégsem maradt fenn róla saga. Vajon miért? Mitől volt vajon más, mint a többi? Mi lehetett a titka, ha volt egyáltalán? És főleg, vajon miről szólna ez az elhallgatott történet? Ennek a kérdésnek jár utána a szerző, Geirmundur Heljarskinn harmincadfokú leszármazottja, aki szájhagyomány útján fennmaradt részletekből, forrástöredékekből és helynevekből következteti ki és meséli el a fekete viking viszontagságokban és kalandokban gazdag, regényes élettörténetét a születésétől a haláláig. Mindeközben olyan lenyűgöző részletességgel tárja az olvasó elé a 9. századi Észak-Európa politikai, gazdasági és kereskedelmi viszonyait, hogy több tudományág eredményeire támaszkodó nyomozómunkája is mindvégig magával ragadja az olvasót. Nem véletlen, hogy a Paramount Pictures már meg is vásárolta a könyv megfilmesítésének jogát.

Candace Bushnell – Van ​még szex New Yorkban? (GABO Kiadó – megjelenés 03.16)

Ha imádtad a Szex és New Yorkot, akkor most figyelj! A könyvből készült híres sorozat írónője, most megmutatja, hogy 20 év alatt mennyit változott a világ és a szerelem. Bushnell minden megszögből megvizsgálja a szerelmet és az életet, szóba kerül a házasság, a gyerekek, a válás, a gyász és persze a nőkre nehezedő társadalmi nyomás. Még az is lehet, hogy Carrie Bradshaw is felbukkan a kötetben… 🙂

Húsz ​évvel ezelőtt Candace Bushnell új műfajt teremtett, amikor Szex és New York címmel megírta a manhattani elit szexuális rituáléit bemutató, meghökkentően szókimondó könyvét. Az írónő most egy újabb úttörő írással jelentkezik, amelyben az ötvenen felüliek szexuális és ismerkedési szokásait fedi fel. A történetek helyszíne ezúttal a manhattani Upper East Side, illetve egy „Falu”-nak nevezett vidéki település. Bushnell a tőle megszokott szatirikus stílusban tárja elénk azoknak a középkorú férfiaknak és nőknek az ismerkedési szokásait, akik tovább navigálnak a szerelem és a kapcsolatok örökké modernizálódó világában. Bushnell bemutatja az olyan tipikusan 21. századi ismerkedési jelenségeket, mint például a „váratlan kölyöktámadás”, amikor egy józan idősebb nő egy nála sokkal fiatalabb férfi érdeklődésének a középpontjába kerül, megismerhetjük a Mona Lisa kezelést, egy vaginahelyreállító sebészeti eljárást, amit gyakran ajánlanak a középkorú nőknek, és megtudhatjuk, milyen esélyei lehetnek egy elvált ötvenes nőnek a Tinder világában. Bushnell aktualizálja és átírja a Szex és New York egyik legnépszerűbb sztoriját, a „kerékpáros fiúk”-at. Ők voltak azok a férfiak, akik mindig fel akarták vinni a biciklijüket a nő lakására. A kerekezés egykor néhány különc srác rendellenes viselkedésének számított, de mára széles körben elfogadott lett. Az írónő megismerteti velünk a “kerékpáros fiúk”új alfajait, és feltérképezi, hol és hogyan lehet becserkészni őket egy kerékpár segítségével. (Azt is elárulja, hogy érdemes-e.)

Ezt olvastad már?

No Comments