Talán már elfelejtetted, hogy lehet *szabadon szeretni* és bízni a másikban

Tudom, mi jár a fejedben. „Rám fog találni valaha a szerelem?” Igen! Ne stresszelj rajta. Hiába hiszed, hogy soha többé nem leszel szerelmes, tudd, hogy az élet néha okoz meglepetéseket.

Tudom, hogy nem azért vagy szkeptikus, mert nem értékeled magadat eléggé. Nem kételkedsz az értékeidben és a szerethetőségedben.

Valami mégis hiányzik belőled.

Elfelejtetted, hogy lehet szabadon szeretni és bízni a másikban. Mert az utolsó kapcsolatod túlságosan megtört. Iszonyatosan melodramatikusan hangzik a megtört szó, mégis ez fejezi ki a legjobban, ami történt.

Nem, nem esel szét.

Nem, nem sírsz naphosszat a szobában.

De valami nem egészen olyan, mint régen. Valami megváltozott. Manapság nem érzed magadat könnyed pillangónak. Hiába vesznek körül emberek, üresnek érzed magadat. Ahol egykor ragyogtál, ott most sötét vagy.

Te is érzed.

Hiányzik az a részed, aki képes volt bízni és reménykedni. Aki egykor még hitt az igaz szerelemben és a tündérmesékben. Ez vajon örökre így marad? Soha többé nem tudod visszaszerezni azt a ragyogást, ami egykoron benned volt?

Nem vagyok jós, sem próféta, mégis hiszek a pozitív befejezésekben.

Ezért azt mondom: lehetsz olyan, mint egykor voltál. Érezheted, hogy élsz, hogy szeretsz, hogy érzel. Ekkor fog újra visszatérni a szerelem az életedbe.

Tudom, hogy most még nem állsz készen az intimitásra. Hogy üresnek érzed magadat. Ám ez még változhat. Sőt, én hiszem, hogy változni fog. Az élet elég gyakran okoz meglepetéseket.

Ezért remélj!

Meg fogod találni a szerelmet, ha készen állsz arra, hogy tiszta és nyitott szívvel éld az életedet – minden nap minden órájában. Meg fogod találni, ha meggyógyultál, ha kiheverted végre azt a csúnya szakítást.

Az életben az a legszebb, hogy sosem tudhatod, mit hoz a holnap.

Higgy, és remélj!

Olvasd el ezt is:

No Comments