Drágám, tudom, hogy fáradt a szíved…

Tudom, hogy belefáradtál az álmatlan éjszakákba. Belefáradtál a reménykedésbe, a várakozásba és a vágyakozásba, hogy valaki ott legyen melletted.

Nem ígérhetem, hogy a dolgok hamarosan jobbra fordulnak. Azt sem mondom, hogy a legnagyobb szomorúság közepette is válaszd a boldogságot.

Egy valamit azonban tarts észben:

Lehetsz szomorú. Megengedett gyengének lenni. Ember vagy, az emberek pedig követnek el hibákat. Senki nem várja el, hogy folyamatosan az élet pozitív oldalát lásd és keresd.

Néha a dolgok egyszerűen csak rosszabbra fordulnak. Ám tudd, hogy idővel a nehézségek is elmúlnak. Hamarosan felébredsz, és rájössz, hogy a szíved erős.

Elég erős ahhoz, hogy még a mély fájdalmat is túlélje.

Annak a fájdalmát, hogy mindig valaki olyat választasz, aki nem elérhető. Aki nem akar veled lenni. Annak a fájdalmát, hogy akikben eddig bíztál, hátrahagytak. Ám ezek olyan dolgok, amikre nincs ráhatásunk az életben.

Bármit is tettek veled, mindez nem a te hibád.

Fárasztó. Nagyon fárasztó, hogy senki sincs melletted, amikor szükséged lenne rá. Megértem. Az emberek néha csalódást okoznak.

De vannak olyan dolgok, amelyek soha nem hagynak cserben – a kedvenc dalod, az égbolt, a szavakat, amelyeket papírra vetsz, egy csésze kávé reggel, egy ölelés magadtól vagy a házi kedvencedtől.

Ezek olyan dolgok, amelyek elviselhetővé teszik a napjaidat – bármilyen kevésnek is tűnnek. És ez rendben van.

Drágám, tudom, hogy fáradt a szíved, ezért csak töröld le a könnyeidet, és öleld meg magad.  Sosem szabad elfelejtened, hogy önmagadra bármikor számíthatsz. Ha egy ölelésre vagy gondoskodásra van szükséged, megadhatod magadnak.

Idővel pedig azt veszed észre, hogy a felhők elvonultak, és kisütött a nap. Hiszen a mai csupán egyetlen nap az életedből. Soha többé nem fogod átélni.

Holnap reggel arra fogsz ébredni, hogy túléltél még egy vihart.

Mert ennyire erős a szíved.

No Comments