Ideje megtanulnom hagyni, hogy szeressenek…

Ideje megtanulnom hagyni, hogy szeressenek. Beengedni valakit az életembe, akinek fontos lehetek. Bár tudok vigyázni magamra, néha hagyhatom, hogy valaki más vigyázzon rám.

Sok mindent el tudok intézni egyedül is, de abban sincs semmi rossz, ha engedem, hogy valaki segítsen nekem. Hagyhatom, hogy hébe-hóba valaki átvállalja a terheimet. Rendben van, ha megosztom valakivel az életemet. Még akkor is, ha ez azzal jár, hogy meglátja, nem vagyok mindig jó formában.

Megengedhetem, hogy legyen mellettem valaki, aki biztat, támogat, és kitárja felém a szívét. Elfogadhatom valaki más segítségét, megmutathatom neki a gyenge oldalamat is, és engedhetem, hogy bepillantson a valódi személyiségembe.

Tanulom elfogadni a bókokat ahelyett, hogy elzárkóznék előlük, vagy megtagadnám őket. Tanulom megérteni azt, hogy mások teljesen máshogy látnak engem, mint én magamat. Tanulom engedni, hogy valaki szeresse azokat a részeimet, amelyeket én nem.

Meg kell tanulnom hagyni azt is, hogy valaki végre levegye a vállamról azt a súlyt, amit már régóta cipelek. És ez rendben van. Ahogy az is, ha nem akarok erősnek tűnni.

Rendben van, ha meguntam a magányt, és most valami másra vágyom.

De tudom, hogy még sok mindent kell megtanulnom.

Például hagyni, hogy szeressenek anélkül, hogy megkérdőjelezném a mögötte húzódó okokat. Hagyni, hogy gyengéden átöleljenek, én pedig végre elengedhessem magamat ebben a meleg ölelésben.

Ezt is olvasd el:

No Comments