Már nem hiszed el, hogy vár rád a szerelem …

Várj a szerelemre! Arra a szerelemre, amely elfeledteti veled a múltat, a fájdalmakat és a nehézségeket.

Amikor először találkozol a tökéletes férfival, nem fogsz arra gondolni, hogy ebből lehet majd valami. Úgy érzed, a szerelem jó ideje ignorál, és vissza sem akar térni hozzád. Ez elszomorított. Összetört.

De aztán felálltál, és mentál tovább. Anyukád arra tanított, hogy ne harcolj, ne küzdj az élettel. Te pedig ezt is teszed. Ha nem jön a szerelem, hát nem jön.

Elfogadtad.

Belehelyezted magadat a szingli nő szerepébe, és nem is akarsz kimozdulni onnan. Mert már nem hiszed el, hogy neked is jár egy szenvedélyes kapcsolat. És egyébként is… eleged van abból, hogy az emberek folyton okoskodnak.

„Majd a megfelelő pillanatban betoppan valaki”, „csak várj a tökéletes szerelemre” és ehhez hasonló butaságokkal traktálnak. Már elintézed egy legyintéssel. Rég elveszítetted a hited, de isten mentsen tőle, hogy ezt megmond!

Nem tartozik senkire. Meg hát magadnak is nehéz lenne bevallani…

Épp ezért, amikor megpillantod a nagy őt, először semmit nem fogsz érezni. Nem meglepő, hiszen elzártad a szíved a világ elől. Barátok lesztek, jól érzitek magatokat együtt, de ennyi. Nem gondolsz többet ebbe a kapcsolódásba.

Az együtt töltött idő mindig szórakoztató, ám amikor leszáll az éj, ismét egyedül fekszel le. Nem várod, hogy hívjon, nem várod, hogy üzenjen, csak teszed a dolgod, mint a „szingli nő”.

Csakhogy nem fogod tudni túl sokáig fenntartani ezt a szerepet. Lesz az a pillanat, amikor a szerelem elemi erővel töri be az ajtókat. Hiába kopogtatott, figyelmen kívül hagytad. Nem vár tovább. Elsöpri az akadályokat.

Szinte fel sem fogod. Az első csók olyan váratlanul ér, hogy meg sem tudsz szólalni. Felforrósodik a tested, zakatol a szíved és megannyi gondolat tolul egyszerre az elmédbe.

Mi ez?

Képtelen vagy szavakba önteni. A szerelem elsöpört. Erre vártál a szíved mélyén. Azért kényszerítetted bele magad a szingli szerepbe, mert nem akartál csalódni. De valójában ezt kerested.

Nem számít, mennyi idő telt el, most itt van.

Ez az a fajta szerelem, amely elfeledteti veled a múltat, a fájdalmat, amely felemel és amelytől ragyogsz.

Az a fajta szerelem, amiről eddig álmodni sem mertél.

Ez is érdekelhet:

No Comments