Először meg kell gyógyulnom, mielőtt újra szerelembe esnék

Bárcsak könnyen megragaszthatnék mindent, amit összetört bennem. Bárcsak kitörölhetnék minden embert, aki lyukat ütött a szívemen. Bárcsak lenne mód arra, hogy visszatekerjem az időt és megelőzzem a fájdalmat.

Bárcsak lenne hatalmam visszahozni azt az önfeledtséget, ami régen az életem része volt. Bárcsak lenne arra mód, hogy megtisztítsam a szívemet a zűrzavartól, a káosztól, a szenvedés lenyomataitól.

Bárcsak meg tudnám mutatni neked, milyen a tiszta szerelem.

De sajnos nem tudom. Addig képtelenség, amíg meg nem gyógyítom önmagamat. Túl sok minden történt velem a múltban. Túl sok sötétségben és fájdalomban volt részem, amit sajnos nem tudok csak úgy kitörölni.

A lelkem mélyén vágyom rád. Vágyom arra, hogy szeresselek.

Ám úgy érzem, a szívem még nem áll készen ránk. Tudom, hogy nem könnyű neked ezt hallani. Viszont meg kell vívnom a csatákat. Szeretném, ha lenne hatalmam egy varázsütéssel gyógyulást hozni, de sajnos erre nem vagyok képes.

Erősnek kell lennem. De még egyelőre azt sem tudom, ezt hogyan csináljam. Ha rád gondolok, akkor könnyebb, mert látom, hová szeretnék eljutni. Sajnos azonban még így is vannak nehéz napjaim.

Dolgozom magamon. Gyógyulok.

Köszönöm, drágám, ha megvársz. Kettőnkért küzdök. Próbálom visszahozni a régi énemet. Azt a nőt, akinek a szemében nem szomorúság, hanem ragyogás és boldogság ült. Azt akarom, hogy az igaz fényemben láss engem.

Próbálok megint bízni. Nem félni szeretni.

Néha azt kívánom, bárcsak könnyebben menne mindez. Bárcsak egyszerűbb lenne. Bárcsak felgyorsíthatnám ezt a folyamatot.

Rájöttem, hogy nem kényszeríthetem önmagamat. Nem erőltethetem rá a szívemre a gyógyulást, ha még nem áll készen rá. Megérted ezt? Tudod azt mondani, hogy kész vagy várni, amíg újra összerakom a szívem darabkáit?

Meg kell gyógyítanom magam, hogy teljes odaadással tudjalak szeretni.

Szívből. Igazán.

No Comments