LOADING

Type to search

Ajánlom Mozizom

Egy pöttöm nő, aki óriási dolgot alkotott – Megnéztük Enyedi Ildikó díjnyertes filmjét

Share

Vártam valamit. És kaptam is valamit. Egy egészen új, sokkoló érzést. Körbe néztem, és csak döbbent arcokat láttam magam körül. Egy teremnyi embert, akik mozdulatlanul ültek egészen a stáblista végéig. Ilyen volt a Testről és lélekről c. film. 

Mielőtt bármilyen szubjektív vélemény-nyilvánításba fognék, fontos kiemelni, hogy egy újabb olyan magyar alkotással bővült a kincstárunk, ami elsöprő sikert aratott nemzetközi szinten is. Enyedi Ildikó Balázs-Béla díjas filmrendező és forgatókönyvíró elnyerte a Berlini Nemzetközi Filmfesztivál fődíját, az Arany-Medvét.

 

2

Ennek ismerete természetesen nem szükséges feltétele annak, hogy ez a film lenyűgözze a nézőt. Előzetesen nem sokat tudva róla, egy megható és elgondolkodtató mozira számítottam, ami pár napig esetleg megvisel, majd elengedem. Nem így lett. A Testről és lélekről annyira kiürítette a fejem, hogy az első bugyuta gondolatom csupán ennyi volt: Nem eszem húst. De tényleg, soha többé nem eszem húst.

A film az érzelmeken túl egy átlagos vágóhíd működését is részletekbe menően bemutatja, ami egy laikus lelkivilágát könnyedén kihozhatja a megszokott ritmusából. Ezen a helyszínen dolgozik a két főhős, Mária és Endre. Korábban sosem hittem volna, hogy két ennyire nem hétköznapi karakterrel képes volnék azonosulni.

Mária (Borbély Alexandra) egy fiatal nő, aki minőségellenőrként dolgozik a vágóhídon. Autisztikus viselkedése miatt senkit sem enged közel magához, csak a munkáját végzi, azt viszont rendkívüli precizitással. Endre (Morcsányi Géza) egy idősödő, szolid megjelenésű férfi, kinek bal karja korábban lebénult. Gazdasági igazgatóként egyszerű és visszafogott életet él.

 

3

A cselekményt egy nem kifejezetten fontos mozzanat indítja be: Egy veszélyes anyagot lopnak el a vágóhíd orvosi szekrényéből, és a rendőrség a nyomozás előre lendítése érdekében egy pszichológust kér fel a dolgozók jellemrajzának elkészítéséhez. Ezen vizsgálat során derül ki, hogy Mária és Endre éjjelente rendszeresen találkoznak, méghozzá álmukban, szarvasként. Álomképükben egy párt alkotnak, akik segítik egymást a túlélésben. Bár valóban egészen elképesztő látványt tártak elénk, rám kifejezetten nyugtalanítóan hatott a nesztelen, téli erdő világa. Egy dolgot azonban végérvényesen belém vésett: az igazi szerelemhez nem kellenek szavak. A valódi érzések, egy sokkal magasabb szinten léteznek.

 

4

Kettejük földi kapcsolata nem indul el egykönnyen. Képtelenek egymással egy „épkézláb” beszélgetést lefolytatni, azonban feszélyezettségük olykor kifejezetten humoros szituációkba torkollik. Az álomképük a zord télből indul, és a szemünk láttára olvadnak el a jégcsapok és éled újjá a természet. Így bomlanak le a szereplők között is a falak és ébrednek rá arra, mit éreznek egymás iránt a valóságban. Így születik meg a valódi tavasz.

Egy „tökéletlen” test és egy rideg lélek találkozása ez a film. Valójában teljesen lényegtelen, hogy milyenek vagyunk: szépek, öregek, zárkózottak, harsányak… Mindannyian ugyanúgy érzünk, ha szeretünk. Ha szeretni akarunk, ha arra vágyunk, hogy minket is viszont szeressenek. Összeomlunk, ha csalódás ér, ha úgy látjuk, nincs kiút a világunkból.

Ha csupán egy szerelmes dráma reményében ülnénk be a vászon elé, akkor tegyük egy kicsit félre ezt filmet. Csak annak javaslom, aki képes együtt mozogni az érzelmek forgószelével, amit két órába sűrítve kapunk.

 

 

Tags:
Csepely Zsófia

Másodéves joghallgató, aki az írást még csak most becézgeti. A vasszigor jog és az ábrándos irodalom egyéjszakás kalandjából született meg. Kiolthatatlan tanulási vágy, örökös ismerkedés az élettel - így telnek az átlagos hétköznapok. Éppen átlépve a második X-et még hisz a tökéletes társban, vagy annak híján a tökéletesen megírt szerelmi történetekben.

  • 1