LOADING

Type to search

Családozom

A gyerek totális bizonytalanságban tartásának hétköznapi módjai

Share

Össze akarod zavarni a gyerekedet? Szeretnéd, ha bizonytalan lenne? Jó lenne, ha nem találná a helyét a világban, és a biztos szülői hátteret is megkérdőjelezné?

Vannak olyan szavak, amelyek a mai napig segítik a visszalapozást a saját gyerekkoromba. Főleg, mert gyerekként folyamatosan bizonytalanságot keltettek bennem azzal, hogy a megfelelni képtelenség állapotát idézték elő. Ezt persze akkor még nem tudtam megfogalmazni. Olyan magabiztossággal és magától értetődőséggel hangoztak el a felnőttek szájából ezek a szavak, mintha számomra teljesen egyértelműnek kellett volna lennie annak, hogy mit jelentenek. Eközben folyamatosan azt tapasztaltam meg, hogy egyszer ezt – máskor pedig azt jelentik.

Zavaró.

Határozottan emlékszem arra a pillanatra, amikor már fiatal felnőttként, de még gyerek nélkül megfogadtam, hogy én ezeket a szavakat biztosan nem fogom használni. Azóta eltelt legalább tizenkét év, és többször is rajtakaptam magam, hogy kimondtam. A legelővigyázatosabb odafigyelés ellenére is.

És ilyenkor látom a saját gyerekeim szemében is az értetlenséggel elegyített megfelelni akarást – de gőzük sincs, hogy minek kéne megfelelniük, ha kell egyáltalán megfelelni…

Az első ilyen teljesen értelmezhetetlen szó a „mindjárt”.

Határozottan emlékszem arra, milyen érzés volt gyerekkoromban amikor vártunk valakit, vagy a színház előtt az előadás kezdetére, vagy akár a buszra. Én pedig megkérdeztem „Mikor jön? Mikor kezdődik? Mikor megyünk?” A válasz „Mindjárt”. Hát semmi kapaszkodót nem jelentett az biztos, mert ez a mindjárt jelenthetett bármit: azonnalt, hamarosant, nemsokárát, de simán jelenthette azt is hogy később – de hogy mennyivel? Azt nem tudtam. Idővel rájöttem, hogy a mindjárt nem időhatározó. Jelentése elsősorban az hogy, „nyugi”, vagy egy diplomatikus „hagyjál békén”. De előfordulhat, hogy a mindjárt nem is a gyereknek szól, hanem annak, aki mondja, önnyugtatás jelleggel.

Ez persze rám is igaz. Nagyon tudatosan kell fogalmaznom, de időnként így is elhagyja a számat egy mindjárt a három gyerek egyidőben érkező három különféle kérdésére adott valamelyik gyors válaszom közben.

A viselkedéssel kapcsolatban hangzik el: Viselkedj rendesen!

Na ez volt a másik kedvencem, főleg amikor egyre nagyobb lettem, és eltérő körülmények között kellett rendesen viselkednem. A barátaimmal ez teljesen mást jelentett, mint a családi összejövetelen, de számomra idegeneknél való vendégségben is eltérő jelentése volt. Persze mindhárom közegben rendesen fel is kellett öltözni, ami teljesen eltérő öltözetet jelentett. Mindez a saját gyerekkoromra vonatkozóan is akkor értettem meg, amikor a tizenegy éves lányommal egy hivatalos vacsorára mentünk, és először mondtam neki, hogy öltözzön fel rendesen. Aztán egyből jött a kérdés: honnan tudná, hogy ez mit jelent? Volt már velem vacsorán? Ahol rendesen kellett kinézni és rendesen kellett enni? Mármint hivatalosan. Különböző helyzetekben eltérő tartalma van a rendesennek – ezt gyerekként képtelenség lehet megérteni.

A rendesen szinonimája a szépen.

Egyél szépen! Viselkedj szépen! Értsd: rád szólnék sokkal durvábban, de most olyan helyen vagyunk, ahol nem tehetem, ezért csak utalok rá. Ha nem lennének itt mások mást mondanék… A szépen már jelentésénél, csengésénél fogva is jó fényt vet arra, aki mondja, így még nagyobb kontrasztban van azzal, amit jelent. Általában. És mivel ugyanaz jellemző erre a szóra, mint az összes többire – vagyis hogy mindenki használja, a saját gyerekeire, de teljesen eltérő tartalommal – valószínüleg még nagyon sok jelentése van. A gyerek pedig csak azt hallja: másoknak is mondja az anyukája / apukája ugyanezt, akkor biztos a felnőttek tudják mit jelent – nekem viszont még mindig nem egyértelmű. És ebből a gyerek gyakran vonja le azt a következtetést, hogy vele van a baj. Pedig ha tudná, hogy a felnőttek mennyire nem tudják mit jelent, és mennyire csak arra használják, hogy magukat védjék – mások előtt.

Mindegyik közül az egyik legfélrevezetőbb és leginkább romboló szóhoz értünk, és az a „normális”.

Ha valaki meg tudja nekem mondani, hogy mi az a közmegegyezésen alapuló jelentés, ami alapján gyerekek normálisan, vagy nem normálisan viselkednek, akkor azt megköszönném. Az elmúlt 38 évben még nem sikerült rájönnöm. Ennek ellenére, generációról generációra megismétlődik a kérdés: „Normális vagy?” Mert homokot ettél… Mert kirohantál az útra… Mert nem köszöntél a szomszéd néninek… Mert hátrafelé mész az utcán… Mert éppen olyat csinálsz, amit akár viccesnek is tartanék, ha éppen nem lennék leterhelt, fáradt. Vagy ami megijeszt engem és tehetetlenségemben kérdezem tőled – ami megint csak rólam szól.

Normálisnak, vagy nem normálisnak tartani valakit nagyon veszélyes, mert itt már nem is csak  a cselekedet, hanem a személy kap egy jelzőt.  Mivel senki nem mondja mit jelent pontosan, a gyerekek is rögzítenek magukban egy jelentést a szónak a saját fantáziájuk alapján. Mire felnőnek pedig automatikusan használják – anélkül, hogy bárkivel is egyeztetnék, szerintük mit jelent. Azt viszont nagyon magabiztosan tudják, hogy a normális-nem normális skálán könnyen hogyan lehet elhelyezni másokat. Megdöbbentő, hogy generációk tudnak egymás mellett élni úgy, hogy magukban teljesen más jelentést tulajdonítanak ezeknek a szavaknak.

Én elhatároztam, hogy abbahagyom, és kiiktatom az életünkből ezeket a szavakat. Látom viszont, hogy amint tehetetlen vagyok, eszköztelen vagy ingerült elsőre ezeket mondanám – és ha időben el tudom kapni, akkor meg tudom fogalmazni másképp és reflektálni és képes vagyok magamra.

De nem könnyű. Így viszont a gyerekeim és én is tudjuk legalább miről beszélünk.

Tags:
Kanya Kinga

Kánya Kinga, a KimeNŐ nőknek szóló önismereti és önfejlesztő program alapítója. Mottója: a változás az életünk természetes dinamikájának része és a probléma nem betegség. A megfelelő eszközök és módszerek ismeretében megtalálhatjuk a megoldást az élethelyzetünkre.
Ezért trénerként és egyéni tanácsadóként nőknek segít erőforrásaik feltárásában és a változáskezeléshez szükséges eszköztáruk bővítésében, szociológusként pedig a nők egyenlő társadalmi helyzetének megvalósításáért dolgozik. Három gyermekes anya, aki saját maga is folyamatosan szembesül a női élet, és az anyaság kihívásaival.

www. kimeno.hu

Ide írhatsz neki: kanyakinga@kimeno.hu

  • 1

You Might also Like