LOADING

Type to search

Élem Inspiráció

9 dolog, amit tudnod kell rólam, a lányról, aki régóta van egyedül

Share

Talán nem mondok el magamról mindent, talán nem vagyok olyan, aki könnyen beszél, de ez nem azt jelenti, hogy nem érdekelsz…

1. Magam vagyok magamnak.

Megszoktam, hogy egyedül vagyok, és egyedül intézem a dolgaimat. Nem kérek segítséget a mindennapjaimhoz, de ez nem azt jelenti, hogy nem esik jól, ha valaki felajánlja azt.

Van életem, de boldogan csinálok benne helyet neked!

2. A barátaim mellettem állnak

Szeretek törődni másokkal, és továbbadni amim van. Mivel régóta egyedül vagyok ezt a barátaim kapták. Eddig. Tudom, hogy most már kevesebb időm lesz rájuk, de ezt nekik is, és nekem is meg kell szoknom, ehhez pedig türelem kell. Igen, a tiéd is.

3. Szenvedélyből élek, és őszinte vagyok

Annyi mindenre volt időm, hogy megszoktam, csak én osztom azt be. A hobbim, a családom, a barátaim kitöltötték az időmet, és megszoktam, hogy nem kellett senkihez alkalmazkodnom. Akkor, és azt csináltam (teljes erőbedobással), amit akartam. Kérlek adj időt, hogy megszokjam, most már ketten vagyunk, és máshogy kell szerveznem az időmet. Máshogy is kell kommunikáljak, hiszen nem szeretném, hogy az őszinteségem miatt esetleg megbántsalak.

4. Nagyon szeretnék már szeretni

Régóta vagyok egyedül,  hiszen így döntöttem. Nem találtam azt, aki miatt érdemes lett volna ezt feladnom, pedig nagyon, nagyon vártam már. Nagyon vártalak már. Elképzelhető, hogy emiatt azt hiszed kétségbe vagyok esve, pedig nem. Egyszerűen boldog vagyok, hogy itt vagy, és ezt szeretném ha te is éreznéd.

5. Nincs szükségem arra, hogy megmentsenek

Voltak olyanok, akik azt hitték szánalomra szorulok, mert egyedül élek. A legkevésbé sem volt ez így! Az én választásom volt, az én életem, amiben boldog voltam. Nincs szükségem senkire, aki megmondja hogyan éljek, aki megmenti minden nap a “nyomorult szingli”-t. Nem kell, hogy szívességet tegyél, hiszen mindketten szabad akaratunkból választottuk ezt a kapcsolatot.

6. Félek, hogy azt hiszed nem kellesz nekem

Értsd meg, hogy az elmúlt néhány hónap (év) nem volt könnyű. Sok ember jött és ment az életemben, néha szó nélkül. Sokat sírtam, bánkódtam miattuk, és bizony, ebből elegem volt. Van. Ha úgy érzed kicsit lassabban nyílok meg, ez ezért van.

Bizalmatlan vagyok. Emiatt ne okold magad, igyekszem a helyzeten javítani, hiszen tudom, hogy nem a te hibád.

7. Azért mert egyedül éltem sokáig, nem azt jelenti, hogy nem értek az emberekhez

Azért, mert régen éltem kapcsolatban nem azt jelenti, hogy nem is láttam milliót. A barátaimat, az ismerőseimet, a családomat. Egyedül éltem, így volt időm elemezni, hogy mi történt velük, hogy hol hibázták el, hogy hol kellett volna jobban odafigyelni. Persze én sem vagyok szakértő, és rutinos öreg róka sem, hiszen mindenki más, minden kapcsolat más. Viszont az évek alatt elég jó emberismerővé váltam, és erre büszke is vagyok!

8. Szeretek egyedül lenni, és erre szükségem is van

A szokás nagy úr! Én is megszoktam, hogy a saját dallamomra táncolok, és nem biztos, hogy azonnal rád fogok tudni hangolódni. Kérlek tartsd tiszteletben a “régi” életemet, amíg együtt ki nem találjuk az újat. Ígérem, hogy én sem fogok rád rontani kéretlenül!

9. Nem foglak siettetni

Csak biztos (?) szeretnék lenni abban, hogy készen vagyok rád, hogy készen állok egy új kapcsolatra. Nem fogok rohanni az újdonság felé, hiszen egymást megismernünk időbe telik majd. Egyébként pedig nem ez a legjobb az egészben? Egymás lassú feltérképezése? Randizzunk, ismerkedjünk, és döntsük el, hogy tényleg egymásra vártunk-e…

gsbox_banner

Olvasd el ezt is:

17 dolog, ami miatt irigyeljük azt, aki egyedül él!

Ez a művész megelégelte, hogy miért kérdik tőle annyian, hogy mi a jó az egyedüllétben… Nézd meg a hangulatos rajzokat! #1 Bármikor bújócskázhatunk a kutyánkkal. #2 Akkor és úgy dolgozunk, ahogy és amikor nekünk tetszik! #3 Akár hajnalig ugrálhatunk az ágyon, senkit nem zavarunk vele! #4 Ha …

Olyan kell, aki úgy szeret, ahogy vagyok…

Elcsépelt gondolat? Mégis kifejez mindent arról, ahogy szeretném, hogy szeress, ahogy az életemet szeretném élni. Volt olyan, hogy más akartam lenni, mert annyira vágytam, hogy elfogadjanak. Máshogy öltöztem, máshogy viselkedtem. Be akartam illeszkedni. Be akartam olvadni. Az akartam lenni, akit elvártak, hogy legyek. Magass…

Tags:

You Might also Like

4 hozzászólás

  1. Romek Károly 2019-08-18

    A lánynak írom, aki szeret egyedül lenni.

    Az ember született társas lény, kivétel nélkül, tehát te is. Ez azt erős közösségi érzéssel, ösztönnek rendelkezik. Hiszen erről szól a 4. pont: (Nagyon szeretnék már szeretni) és a 6, pont (Félek, hogy azt hiszed, nem kellesz nekem), Láthatod, hogy igazam van.

    Az emberben megbújó, de eseteként csendben levő közösségi vonzás olyan erős, hogy összetörne, ha teljes erejéből megmutatkozna. Csak azért hiheted, hogy szereted az egyedüllétet, mert ez az erő (még) békén hagy. Még sem tévedtél, amikor azt mondod, te szeretsz egyedül. Van az emberben szabadság vágy is, ami teljesen normális, és bár látszólag a közösségi megnyilvánulás ellen hat, nagyon is szükséges kiegészítője annak.

    A társadalom ereje azt egyénben van, ami feltételezi a szuverén megnyilvánulást, a független gondolkozást. Te hasznosabb vagy a társadalomnak, az emberiségnek, mint azok, akik egymáson lógnak arra hivatkozva, hogy igénylik a közösségi életet, de csak abból tudnak élni, amit más visz be a közösségbe, mert bár kívülről szemlélsz mindent, ez biztosítja az objektivitást, a reális meglátást és megítélést.

    Ha szereted a barátokat, elárulom, hogy az Újszövetség is ezt a ,,műfajt” szereti. ,,Szeresd felebarátodat, mint önmagad”. Az igazi barát önzetlen és nem nyúl a szabadságodhoz, de ugyanakkor mindent kérhetsz tőle. A barátság az a kapocs, ami nem veszi el a szabadságodat, csak viszonzást és empátiát vár tőled.

    Válasz
  2. Ibolya 2020-10-23

    Több mint 10 éve vagyok egyedül, közben felneveltem a 2 gyereket mostanra 56 éves fejjel magam maradtam.
    Az utóbbi időben egyre jobban érzem magam magányosan, viszont Megpróbálok beletörődni a sorsom a, sajnos nem mindig sikerül…..kitörök magamból néha.
    Azt mondják megközelíthetetlen vagyok, ez nem igaz csak óvatos lettem.

    Válasz
  3. Éva 2021-03-09

    Egyedül…. 65 éves korom óta vagyok teljesen egyedül immár 7. éve. A férjem “elment”, akivel egy munkahelyen dolgoztunk, egyszerre mentünk nyugdíjba és szinte mindent együtt csináltunk. Össze voltunk nőve, és amikor “vége lett” akkor nekem is végem lett. Hülyeséget csináltam, mert eladtam az imádott házunkat, mondván, hogy képtelen lennék ott élni tovább. Volt pár aranyos ismerős, szomszéd, és akkor azt hittem hogy ne sajnáljon engem senki, ne járjanak a nyakamra, ezért visszaköltöztem a szülővárosunkba. A gyermekeim pedig tőlem 200 km-re élnek. Ma már megtalnultam egyedül élni, de soha nem bocsájtom meg magamnak hogy eljöttem a házból. Miért? először is azért, mert a gyerekek, unokák sokkal gyakrabban jönnének – ahogy ez történt azelőtt is – hiszen a hely ahol éltünk, az maga a paradicsom. Ide a panel rengetegbe nem jönnek, mondván az van nekik is. Most a karanténok ideje alatt a gyermekeim az unokákkal szinte kéthetente ott lennének velem. Nem mondom, hogy önzésből tennék mert nekik az lenne a kikapcsolódás, de legalább jönnének. Próbáltam társat is keresni, de soha nem gondoltam volna, hogy az idős emberekben sem lehet megbízni. Nem társat keresnek, csak szórakozást, vagy fedelet a fejük fölé, netán anyagi segítséget várnak. Sokan teszik ezt idős korban még a meglévő feleség mellett is. Szóval inkább egyedül, bezárkózva az emlékekkel, várva a csodát, vagy az elmúlást. Az életemet én rontottam el?

    Válasz
    1. admin 2021-03-09

      Kedves Éva! Őszinte részvétem a vesztesége miatt, nem lehet könnyű. A jelenlegi helyzetben pedig különösen nem az! Ha úgy döntött eladja a házat, biztos annak is oka volt, értelem, anyagi megfontolás, ami akkor fontos volt. Vagy úgy érezte nem tud ott maradni, új életre van szüksége. MEgértem. Édesanya halála után én sem tudtam a lakásába menni, majdnem egy évig. Nehéz dolog, ha mindenhez fűzödnek emlékek. Viszont most itt van, egy másik helyzetben. Társat találni? Atyaég. Nagyon nehéz. Minden korban. De kérem ne mondja azt, hogy elrontotta az életét! Annyi mindent tud adni még a következő generációknak! Tartson ki Éva, és írjon nekünk bármikor, ha úgy érzi, egyedül van! Sok Facebook csoport van, ahol lehet beszélgetni, talán megérné egy helyi csoportot keresni? NEm tudom, csak ötletelek! Vigyázzon magára!!! Üdvözlettel, Judit (szerk.)

      Válasz

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *