LOADING

Type to search

Élem Főoldal Inspiráció

Hol vagytok, igazi férfiak?

Share

Abban a korban élünk, amikor a problémák megoldására nincs jobb orvosság, mint az összefogás. De sokszor úgy érezzük egyedül állunk szemben a feladattal, és közben azon tűnödünk hol a fenébe vannak az igazi férfiak?

Régebben az asszonynak a tűzhely mellett volt a helye és csönd volt a neve. Túl több, mint egy évszázadnyi küzdelmen és harcon, a nőknek sokkal több joguk és lehetőségük van és szerencsére sok családban már távolról sem ismerik a korábban jól bevált mantrát.

Van azonban egy kis félreértés aközött, hogy egy nőnek egyenlő jogai vannak egy férfival, illetve, hogy ettől még nem válik férfivá. A férfiak gyakran hiszik, hogy ha már mi, nők ennyi mindent kiharcoltunk maguknak, akkor az már olyan, mintha kicsit férfiak lennénk és egyáltalán nincs szükségünk sem az alapvető udvariassági szabályokra, de talán már magára a férfira se. (Természetesen, és ezt nem hangsúlyozhatom eléggé, vannak kivételek. Szerencsére.)

Szükségünk van a férfiakra, de úgy érezzük, hogy az elmúlt évtizedekben, ahogy elvesztették megannyi előjogukat, mintha megzavarodtak volna és nem találnák a helyüket ebben az új világban, ahol a nőknek is van szavuk, véleményük és szabad akaratuk.

Még mindig nem tudnak mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy egyre több a nő a felsőoktatásban, hogy egyre több nő van vezető beosztásban és egyre több nő betölthet olyan pozíciót, amely régebben csak a férfiak privilégiuma volt. Ahogy azt is nehéz feldolgozni, hogy (néha) már a nők is kereshetnek annyi pénzt munkájukért, mint a férfiak. De miért okoz ez nekik ekkora problémát? Pusztán azért, mert ezt szokták meg, vagy mert félnek valamitől?

Talán azok, akik még mindig vissza akarják taszítani a nőket a „helyükre”, féltik pozíciójukat. Félnek, hogy elveszítik kiemelt státuszukat, amely évszázadok alatt már begyöpösödött a társadalmi közgondolkodásba. Nem mernek haladni a korral, nem merik egyenrangúnak elismerni a nőket, mert a végén még átveszik az uralmat. Ahogy Müller Péter mondja: “Nem az a baj, hogy “férfiuralom” van. Az a baj, hogy nincsenek valódi férfiak. Mi nem azok vagyunk.”

Reméljük lassan elérkezik az idő, amikor a férfiak megemésztik végre ezt a társadalmi jelenséget, a helyére teszik magukban és végre működhet egy olyan társadalom, amelyben férfi és nő egymás mellett, egymást segítve, egyenrangúan dolgozik a boldogabb élet reményében. Ehhez viszont nekünk nőknek nagy szükségünk van az Igazi Férfiakra:

  • Akik nem félnek vállalni a felelősséget
  • Akiknek van önbizalmuk
  • Akik hiszik, hogy nő és férfi egy tőről fakad és egyik se jobb vagy rosszabb a másiknál
  • Akik elfogadják, hogy a nők igenis sok mindenre képesek, de ettől még nem akarnak férfiak lenni, csak egyenlő bánásmódot és lehetőségeket szeretnének
  • Akik nem akarják elnyomni a nőket és alsóbbrendűnek bélyegezni
  • Akik nem használati tárgynak tekintik a nőt, hanem társnak és partnernek
  • Aki nem birtokolni akarja a nőt, nem ellenőrzi folyamatosan, hanem bízik benne
  • Akik mernek a XXI. században is udvariasak és lovagiasak lenni
  • Akik nem hiszik, hogy bunkónak kell lenni egy nővel, csak azért mert az egyenjogúnak érzi magát
  • Akik kiállnak az igazukért és felveszik a harcot, akár saját magukkal szemben is, hiszen mi lehetne nagyobb dicsőség, mint diadalmaskodni önmagunk felett
  • Akik küzdenek az elveikért, a családjukért és a problémák közös megoldásáért
  • Akiknek nincsenek önértékelési problémáik és nem riadnak vissza a visszautasítástól
  • Akikben egy életen át meg lehet bízni
  • Akik hisznek a kölcsönös tisztelet és elismerés fontosságában

Kedves Férfiak! Tudjuk, hogy sokszor feladjuk nektek a leckét, de elindultunk egy úton, ahonnan már nincs vissza, mert muszáj egy elnyomó világban kiállni magunkért. Bízunk Bennetek, mert tudjuk, hogy fel tudtok állni és meg tudjátok találni a helyeteket ebben az új helyzetben. Mi itt vagyunk mellettetek! Legyetek ti is mellettünk!

gsbox_banner

Tags:
Szöllősi Tímea

Három gyermek anyukája, akinek gyermekkora óta dédelgetett álma az írás. Általános iskolás korában újságot készített saját magának, egy-két példány még mindig lapul valamelyik fiók aljában. Imádja a történelmi regényeket és a reneszánsz Angliát. Leghőbb vágya, hogy legyen még négy keze és napi 48 órája.

  • 1

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *