LOADING

Type to search

Ez+az Karácsony

Főhercegnők karácsonya a kastélyban … mesél a történelem

Share


1927. december 23-án pesti utazók lovas szánja siklott csendesen az alcsúti főhercegi kastély felé az országúton. A száz magyar holdas park, melynek fáit a néhai József főherceg hozatta a világ minden tájáról, fehér hólepelbe burkolózott.

A szán a dimbes-dombos tájon, kis falvak mentén haladt a csípős hidegben. A régi platánsoron, majd a falun át a hosszú kőkerítés mellett elhaladva, a fáradt újságíró és kísérője végre megérkezett a kastély kapujához.

A két világháború között a lapok rendszeresen tudósítottak a kastélyban élő két Habsburg főhercegnőről, Mária Dorottyáról és Erzsébetről, József főherceg lányairól. A korábban boldog időket megélt, de mára elcsendesedett főhercegi lakhely egyik oldalsó szárnyában élték csendes életüket. A látogatók a két jótékonysági munkájáról ismert hölgy karácsonyi készülődését szerették volna olvasóik számára megörökíteni.


Klotild fõhercegnõ leányával, Erzsébet fõhercegnõvel a koronázási jubileumi misére hajtat, OSZK DKA

Mária Dorottya, József főherceg legidősebb leánya nem sokkal a koronázás után, 1867. június 14-én született Alcsúton. Már gyerekkorában igazi művészlélek volt, dalokat szerzett, festett, képeiből kiállítást is rendeztek. Jókai Mór birtokában is volt egy kép, melyet édesanyjával és Margit testvérével közösen rajzolt. Már kislányként segített másokat, rendszeresen odaajándékozta régi játékait a parasztgyerekeknek.

Mária Dorottyának fordulatos élet jutott osztályrészül. Orleansi Fülöp kérte meg a kezét 1896-ban. Fényes esküvőjükön, Bécsben jelen volt a teljes Habsburg-Lotaringiai család, a külföldi uralkodóházak képviselői, diplomaták. A házasságnak rövidesen vége szakadt és Mária Dorottya hazatért Alcsútra. Erzsébet főhercegnő soha nem ment férjhez, beteg édesanyját ápolta.

Az ő szenvedélye a zene volt. Valamikor édesapja, a néhai József főherceg kedvére játszott. Tehetségesen zongorázott és komponált. Régebben, ha kedve támadt, felnyergeltette kedvenc lovát és ellovagolt messze, Alcsút, Felcsút felé, a bicskei határba. Mint egy elvarázsolt királykisasszony, úgy töltötte napjait zongorázással a kastély emeletén. A két nővér sokat jótékonykodott, leányiskolát és kisdedóvót tartottak fenn Alcsúton. A vendéglakosztályok csak az udvari vadászatok idején népesültek be. 


Mária Dorottya főhercegnő, OSZK DKA

A kastély fénykorában egy monumentális, U-alakú, sárga épület volt, melynek zöld zsalugáteres ablakai családias hangulatot kölcsönöztek. A kastély oldalsó szárnyán lévő óra éppen egészet kongatott, mikor Mannock Patrik huszárezredes, a főhercegi udvartartás vezetője, üdvözölte a vendégeket és legelőször a több mint 80.000 kötetes könyvtárba vezette őket. A zsalugátereken beszűrődő fényben drága, kézi festésű könyvek, naplók, ritkaságok sorakoztak a polcokon, melyeknek a gyűjtését még József nádor kezdte el. Tudomány, szépirodalom, művészet, hadvezetés, egyházi irodalom rengeteg kötetben.

József Ágost főherceg, amikor Alcsútra látogatott, mindig vitt magával néhány kötetet Budára. A két elvonultan élő, rendkívül vallásos főhercegnő a kastély kápolnájában imádkozott minden nap. A templom kapuja vasárnaponként, és az ünnepnapokon Alcsút és Felcsút népe előtt is megnyílt, ilyenkor az udvari pap mondott misét. Mária Dorottya magyar szentekről készült képei díszítették a templom falait. Édesapjuk életében, a karácsonyi ünnepek után a család vonatra ült, és fiuemi otthonukba, a Villa Giuseppe-be költöztek a téli szezonra. Még elutazásuk előtt karácsonyfát állítottak a községbeli szegényeknek. Az irgalmas nővéreknek a Klotild főhercegasszony által alapított kolostorában volt a karácsonyi ünnep, melyen szegény gyerekek és aggastyánok kaptak teljes téli ruházatot. 

A kastély egyik szobájában, mint minden évben, varrógép hangját lehetett hallani. Az apácák ruhákat és ajándéktárgyakat készítettek, hogy a szegény gyerekek se maradjanak karácsonyi ajándék nélkül. A fonalat hagyományosan József nádor harmadik nejének régi rokkáján pörgették. A két főhercegnő is naponta részt vett a meglepetések elkészítésében.


Az alcsúti kastély ma, fotó: Kovács Dóra

Alcsútra ráfeküdt az est, mire a látogatók hazafelé indultak. Magyar vendégszeretetben volt részük, mikor felszálltak a csengős szánra, nagy bundákba takargatták őket, nehogy megvegye őket az Isten hidege. A szán vígan repült a végtelen csendben, a lovak patkóitól porzott a hó. A két magyar főhercegnő pedig tovább készülődött a szeretet ünnepére, amikor is a kastélyban is felhangzik a betlehemes ének és újra felállítják a szegények karácsonyfáját.

Vendégszerzőnk: Kovács Dóra

A könyvet keresd online ITT, vagy a boltokban!

A karácsonyi íráshoz felhasználtam Faragó Jenő: Két magyar főhercegnő csöndes karácsonya és csöndes élete című cikkét a 8 Órai Újság, 1927. december 25-i karácsonyi számából.

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *