LOADING

Type to search

Inspiráció

Kényelmetlen érzések, amelyek valójában azt jelzik, hogy jó úton jársz

Share

A kényelmetlenség az, ami akkor történik, amikor a változás küszöbén állunk. Sajnos gyakran menekülünk előle, pedig kell némi kényelmetlenség ahhoz, hogy áttörjünk bizonyos gátakat, felszabaduljunk és motiváljuk magunkat, hogy valódi változást hozzunk létre.

Íme néhány nem túl  kívánatos érzés, amelyek azt mutathatják, hogy végül is jó úton jársz.

Az érzés, mintha újra a gyermekkori küzdelmeidet élnéd át.

Azt tapasztalod, hogy felnőtt életedben újra felbukkannak olyan problémák, amelyekkel gyerekként küszködtél? Bár a felszínen úgy tűnhet, hogy nem sikerült ezeket legyőzni, valójában azt jelenti, hogy most tudatosul benned, miért gondolkozol és érzel így. Ezáltal most közelebb kerülsz a megoldáshoz és végre képes vagy a változásra.

Elveszettség vagy céltalanság érzés.

Az elveszettség érzése valójában annak a jele, hogy egyre inkább jelen vagy a saját életedben. Kevésbé élsz az előre kitalált narratívák és elképzelések szerint, és többet a jelen pillanatban. Amíg ezt nem szokod meg, olyan érzés lesz, mintha eltévedtél volna… pedig nagyon is jó úton jársz.

Bal agyfélteke ködössége.

Amikor gyakrabban használuk a jobb agyféltekét (egyre intuitívabb és kreatívabb vagy, foglalkozol az érzelmekkel) úgy tűnhet, mintha a „bal agyi” funkciók valahogy furcsák lennének, és az olyan dolgok, mint a fókuszálás, a rendszerezés, az apró részletekre való emlékezése hirtelen nehézzé válik.

Az irracionális harag vagy szomorúság véletlenszerű beáramlása, amely addig fokozódik, amíg már nem tudod figyelmen kívül hagyni.

Amikor az érzelmek kitörnek, az általában azért van, mert „feljönnek”. Felismerjük, az a dolgunk, hogy megtanuljuk abbahagyni a velük való küzdelmet és ellenállást, és megtanuljuk teljesen tudatosítani őket. Ezt követően pedig már mi tudjuk irányítani őket, nem pedig fordítva.

Kiszámíthatatlan alvási minták.

Sokkal többet vagy kevesebb alvásra van szükséged, felébredsz az éjszaka közepén, mert mindig jár az agyad és gondolkodni kell valamin, energiával telinek vagy éppen teljesen kimerültnek érzed magad…

Erős igény az egyedüllétre.

Hirtelen eleged lett még a gondolatból is, hogy a hétvégét társaságban töltsd, mert mások problémái jobban kimerítenek, mintsem érdekelnének. Semmi ok az aggodalomra, ez pusztán azt jelenti, hogy éppen újra kalibrálod magad.

Intenzív, élénk álmodozás, amelyre szinte mindig részletesen emlékszel.

Olyan intenzitással álmodsz, amilyet még soha nem tapasztaltál. Ha a tudatalattid az álmok segítségével kommunikál veled (vagy az élményed képét vetíti előre), akkor biztos lehetsz benne, hogy határozottan próbál mondani valamit.

A baráti csoport létszámának csökkentése, mert egyre kényelmetlenebbül érzed magad negatív emberek mellett.

A negatív emberekkel az a baj, hogy ritkán veszik észre, hogy negatívak, és mivel kényelmetlennek érzed, hogy bármit is közölj velük és azt méginkább, hogy velük legyél, egyre többet gondolsz a régi barátokra.

Úgy érzed, hogy az életeddel kapcsolatos álmaid összeomlanak.

Amit ebben a pillanatban nem veszel észre, az az, hogy ez utat nyit egy olyan valóságnak, amely sokkal jobb, mint gondoltad volna. Ez egy olyan valóság, amely jobban igazodik ahhoz, aki vagy, nem pedig ahhoz, akinek korábban gondoltad volna.

Bizonytalannak érzed, hogy ki is vagy valójában.

A múltbeli illúzióid azzal kapcsolatban, hogy kinek „kell lenned” köddé válnak. Bizonytalannak érzed magad, ami természetes, mert ez tényleg bizonytalan. A fejlődés folyamatában vagy, próbáld meg szem előtt tartani azt, hogy nem válunk bizonytalanná, ha rosszra változunk, hanem dühösek és zárkózottak leszünk. Más szóval: ha az, amit tapasztalsz, az bizonytalansággal tölt el, az általában valami jobbhoz vezet.

Tudni olyan dolgokat, amelyeket nem akarsz tudni.

Például azt, hogy valójában mit érez a másik, vagy azt, hogy egy kapcsolat nem fog örökké tartani, vagy hogy nem dolgozol már sokáig a munkahelyeden. Ez a sok „irracionális” szorongás abból fakad, hogy tudat alatt érzékelünk valamit, de mivel nem logikus, nem vesszük komolyan.

Egyre erősebb benned a vágy, hogy megszólalj magadért.

Ha dühös leszel amiatt, hogy már megint hagytad, hogy mások hangja beegye magát a fejedbe, az annak a jele, hogy végre készen állsz arra, hogy abbahagyd a hallgatást. Végre elkezded tisztelni és szeretni magad.

Felismered, hogy csak te vagy a felelős az életedért és a boldogságodért.

Ez a fajta érzelmi autonómia félelmetes, mert azt jelenti, hogy minden rajtad múlik, és ha valami elromlik, akkor azt te rontottad el. Ugyanakkor ennek felismerése az egyetlen módja annak, hogy valóban szabadok legyünk. A kockázat mindig megéri a jutalmat…

 

 

Szöllősi Tímea

Három gyermek anyukája, akinek gyermekkora óta dédelgetett álma az írás. Általános iskolás korában újságot készített saját magának, egy-két példány még mindig lapul valamelyik fiók aljában. Imádja a történelmi regényeket és a reneszánsz Angliát. Leghőbb vágya, hogy legyen még négy keze és napi 48 órája.

  • 1

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *