LOADING

Type to search

Inspiráció

4 nagyon fontos módszer, ahogy gyakorolhatod önmagad elfogadását

Share

Ami nem egyenlő az önelégültséggel…

Most, itt az ideje, hogy mindannyiunk gyakoroljuk a radikális önelfogadást, hogy a bizonytalan, kiszámíthatatlan külső körülmények ellenére is képezni tudjuk magunkat belső stabilitásunk megtalálására. Hiszen, végső soron mi vagyunk a felelősek a rejtett sebeink feltárásáért, amelyek arra késztetnek bennünket, hogy fejlődjünk egyénileg és közösen is.

Ha mindannyiunkban megvan a bátorsága ahhoz, hogy radikális önelfogadást gyakoroljuk, és harcoljunk az elfojtás, a zsibbadás, a kifogás vagy a tagadás késztetése ellen, akkor képesek vagyunk jobb emberekké és közösségeink jobb közreműködőivé válni. Íme négy módja, hogy gyakorold önmagad elfogadását:

Lassíts le, valahányszor úgy érzed, hogy ítélkezni kezdesz.

Abban a pillanatban, amikor úgy érzed az önítélet szokásos összehúzódását, miután valaki mondott vagy tett valamit, amit nagyon nem szerettél volna megélni, lélegezz. Légy őszinte magaddal az érzéseiddel kapcsolatban. Figyeld meg őket, és maradj velük, anélkül, hogy minimalizálnád vagy megtagadnád őket. Akkor gyakorolj, ha nyitott vagy önmagadra, és adj magadnak engedélyt, hogy olyan legyél, amilyen valójában vagy. Nem kell a kifogás. Nem kell a racionalizálás, és a takargatás.

Tudd, hogy ez egy erőteljes kifejezés, amelyet ismételni kell, hogy megváltoztathasd a negatív gondolkodás régi mintáit:  “Ez a helyzet, és én mélyen, és teljesen elfogadom magam olyannak, amilyen vagyok.”

Ne feledd, hogy minden kudarc tanulási lehetőség.

Legközelebb próbálj meg egy belső párbeszédet előidézni magadban, amely a szokásos szégyenspirál helyett problémamegoldó módba hoz. Íme három építő dolog, amit elmondhatsz magadnak, amikor felbukkan a perfekcionizmusod vagy az önmagad feletti ítélkezés:

  • Kíváncsi vagyok, mit éreztem, amikor ezt tettem…
  • Ez rendben van; Még mindig tanulok.
  • Kíváncsi vagyok, legközelebb mit csinálok másképp…

Kerüld az összehasonlítást.

Könnyű belekapaszkodni abba, amit mások véghez visznek, és magunkat összehasonlítani velük. De ha így teszünk, önbecsülésünk elkerülhetetlenül csorbát szenved. Létfontosságú emlékeztetni magunkat arra, hogy nem szabad összehasonlítani magunkat senkivel, mivel fogalmunk sincs, mi történik a másik ember belső világában. Ehelyett, mérjük a sikerünket a saját mércénkkel, és erősítsük meg saját személyes céljainkat. Mindig kivezethetjük magunkat egy rögeszmés negatív mentális hurokból, ha megkérdezzük: “Mire gondolok? Mit érzek most? Mi a következő helyes gondolatom vagy cselekedetem?” Azután… már csak hozzuk vissza az ösztönösséget saját egyedi útunkra.

Támaszkodj azokra a gyakorlatokra, amelyek emlékeztetnek arra, hogy a gondolatok röpködnek.

A következő alkalommal, amikor önmagadat kritikusnak érzed, próbálj ki egy olyan gyakorlatot, amely egy másik lelkiállapotba vezethet. Ami pozitívabb és emlékeztet, hogy a gondolatok ahogy jönnek, úgy mennek is. Ez lehet meditáció, séta vagy mások segítése. Mindenekelőtt ne feledd, hogy egy hatalmas lény vagy, aki képes megváltoztatni és alakítani ezt az új világrendet, amelyet a járvány enyhülése után jön létre. Az önelfogadás útján haladva próbálj meg a lehető legnagyobb mértékben jelen lenni önmagaddal. A radikális önelfogadás azt jelenti, hogy hálásnak kell lenni a javaidért, a hibáidért, a félreértéseidért, a kudarcaidért és mindenért, ahová idáig eljutottál. Ez a tetten érhető együttérzés megtestesítője, és így jutunk fel a legmagasabb szintre.
Tags:
Szöllősi Tímea

Három gyermek anyukája, akinek gyermekkora óta dédelgetett álma az írás. Általános iskolás korában újságot készített saját magának, egy-két példány még mindig lapul valamelyik fiók aljában. Imádja a történelmi regényeket és a reneszánsz Angliát. Leghőbb vágya, hogy legyen még négy keze és napi 48 órája.

  • 1

You Might also Like

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *