LOADING

Type to search

Élem

Amikor lassan távolodunk el egymástól … a szakítás is lassú…

Share

A szakításunk lassan történt. Nem úgy, mintha letéptél volna egy sebtapaszt. Apránként veszítettük el az egymás iránti érzéseinket. Azzal kezdődött, hogy kevesebbet válaszoltál az üzeneteimre, én pedig kevesebbet kerestelek.

Már nem vágytunk egymás társaságára úgy, mint régen

Lassan elveszítettük a bizalmat és az érdeklődést is. Kevésbé vettük észre egymást.

Apránként váltunk szét, egyik napról a másikra növekedett közöttünk a távolság.

Idővel már nem hiányoztál. Hiába teltek el napok a találkozások között, az élet egyszerűen csak gördült tovább. Mintha mi sem történt volna. Nem vettük észre egymás hiányát. Azt a hiányt, ami a kapcsolatunk kezdettén majd’ felemésztett.

Többé már nem gondoltunk egymásra. Elvesztettük azt az érzést, hogy van miért küzdenünk…

Az elején még fájt a távolság, aztán már egyre kevésbé. Hozzászoktunk, végül pedig már egyáltalán nem éreztünk elkeseredést. Észrevétlenül tűntek el az érzések. Nem kiabáltunk egymással, nem hibáztattuk a másikat. Nem voltak katartikusan szívszorító, hangos pillanatok. Hidegen és érzelemmentesen zajlott.

Mindketten nagyon jól tudtuk, mikor jutottunk el arra a pontra, amikor végleg el kellett engednünk egymást.

Csak hivatalossá kellett tennünk. Hangosan kimondani a nyilvánvalót.

Két rendkívül szerelmes emberből két… egyszerű emberré lettünk.

Teljesen elveszítettük minden érzelmünket egymást iránt. Inkább szokássá váltunk egymás számára. És a megszokás soha nem elég ok arra, hogy folytassuk a kapcsolatot.

Ludányi Bettina

Szenvedélye az írás, teljesen kitölti az életét. Főállásban újságíróként és marketing-szövegíróként dolgozik, másodállásban pedig regényeket ír. Ha nem a laptop előtt üldögél egy kávéval a kezében, akkor rendszerint utazik, hogy újabb tapasztalatokat gyűjtsön. Ugyanakkor imád a családjával lenni, pihenni és persze olvasni.

  • 1

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *